Nyitókép: Varga Mihály/Facebook

Varga Mihály: beszállt a magyar állam az Aegonba és az Unionba

Infostart
2022. február 21. 16:16
Magyarország 45 százalékos tulajdont szerez az Aegon Biztosítóban és az Union Biztosítóban, az erről szóló adásvételi szerződést hétfőn írta alá a pénzügyminiszter a Vienna Insurance Group képviselőivel. Brüsszel szerint viszont Magyarország megsértette az uniós jogot, amikor megtiltotta, hogy a VIG felvásárolja az Aegon magyar leányvállalatait.

Varga Mihály a közösségi oldalán közzétett bejegyzésben kiemelte: a befektetés rendkívül előnyös Magyarország számára, a két biztosító részesedése együttesen közel 20 százalék a hazai biztosítási piacon, éves díjbevételük 240 milliárd forint, így a két cég együtt piacvezetővé válik a szektorban.

Ez a lépés is azt a célt szolgálja, hogy a közvagyon gyarapodjon és a stratégiai vagyonelemek visszakerüljenek állami tulajdonba – hangsúlyozta a tárcavezető.

A miniszter a bejegyzésében hozzátette: 2002 és 2010 között a balliberális kormányok az állami vagyon jelentős részét eladták, nagyjából 190 céget privatizáltak. A kormány 2010-ben véget vetett az állami vagyon kiárusításának, és a korábbi rendszert átgondolt vagyonpolitika váltotta fel.

„Ennek köszönhetően 2010 és 2020 között 11 ezer milliárd forintról 20 ezer milliárd forintra növeltük az állami vagyon értékét” – emelte ki a pénzügyminiszter.

Brüsszel: Magyarország megsértette az uniós jogot

Az Európai Bizottság megállapította, hogy Magyarország megsértette az uniós összefonódás-ellenőrzési rendelet vonatkozó cikkét, amikor megtiltotta, hogy a Vienna Insurance Group AG Wiener Versicherung Gruppe (VIG) felvásárolja az AEGON csoport magyar leányvállalatait - közölte a brüsszeli testület.

Az uniós bizottság közölte: az összefonódás-ellenőrzési rendelet vonatkozó, 21. cikke értelmében a testület kizárólagos hatáskörrel rendelkezik az uniós léptékű összefonódások vizsgálatára, és a tagállamok csakis bizonyos feltételek mellett hozhatnak intézkedéseket jogos érdekeik védelmére.

Emlékeztettek: a tervezett felvásárlás nagyobb ügylet részét képezi, amelyet uniós összefonódás-ellenőrzési rendelet alapján az Európai Bizottság augusztus 12-én feltétel nélkül engedélyezett. Az ügylet arra irányul, hogy a VIG felvásárolja az Aegon magyar, lengyel, román és török életbiztosítási és nem-életbiztosítási, nyugdíjalap-kezelési, vagyonkezelési és kiegészítő szolgáltatásokat nyújtó üzletágait.

Az uniós bizottság jóváhagyását megelőzően a magyar kormány - a koronavírus-járvánnyal összefüggésben bevezetett, a közvetlen külföldi befektetésekre vonatkozó sürgősségi jogszabály alapján - tiltó döntést hozott az AEGON csoport magyar leányvállalatainak felvásárlásáról. A magyar hatóságok azzal érveltek, hogy az akvizíció Magyarország jogos érdekeit veszélyeztette.

Az Európai Bizottság október 29-én vizsgálatot indított a magyar döntéssel kapcsolatban, majd január 20-án tájékoztatta Magyarországot előzetes következtetéséről. Az uniós bizottság szerint kételyeket vet fel, hogy a tiltó döntés valóban Magyarországnak az összefonódás-ellenőrzési rendelet értelmében vett jogos érdekeinek védelmére irányul-e. A testület tisztázni kívánja, hogy VIG által az AEGON magyar érdekeltségeinek megszerzése miként jelentene veszélyt a társadalom alapvető érdekeire nézve. Véleményük szerint a magyar hatóságoknak tájékoztatást kellett volna adniuk a tervezett tiltó döntésről annak hatálybalépését megelőzően, ennek elmulasztásával pedig Magyarország megsértette az összefonódás-ellenőrzési rendelet vonatkozó cikkét. Megállapították továbbá, hogy a tiltó döntés korlátozza a VIG határokon átnyúló ügyletben történő részvétele jogát, és a magyar hatóságok nem bizonyították, hogy az intézkedés indokolt, megfelelő és arányos lenne. Az uniós bizottság végezetül arra a következtetésre jutott, hogy a tiltó döntés összeegyeztethetetlen a letelepedés szabadságára vonatkozó uniós szabályokkal, és ezért sérti az uniós összefonódás-ellenőrzési rendelet vonatkozó cikkét.

A határozattal az Európai Bizottság felszólította Magyarországot, hogy március 18-ig vonja vissza tiltó döntését. Amennyiben Magyarország nem hajtja végre a határozatot, a brüsszeli testület kötelezettségszegési eljárást indíthat az Európai Unió Bírósága előtt.