„A hazai foglalkoztatás a rendszerváltás óta tapasztalt legmagasabb szinten van, az álláskeresők száma már alacsonyabb, mint tavaly januárban, és még tovább csökkenhet. A magyar családok nagyobb mértékben részesülhetnek a gazdasági növekedés eredményeiből a minimálbér 200 ezer forintra és a garantált bérminimum 260 ezer forintra emelésével. Az intézkedések a dolgozók megbecsültségéről szólnak, a kormány a foglalkoztatók megfelelő ellentételezése érdekében fenntartja eddigi vállalásait a munkáltatói járulékok 4 százalékpontos csökkentésére” – mondta Palkovics László a minimálbér-tárgyalások eheti fordulója kapcsán. Az innovációs és technológiai miniszter bejelentette: a szociális partnerek egyetértése esetén készek a kisvállalati adó kulcsát 10 százalékra mérsékelni. A mostanáig felmerült adócsökkentési javaslatok összesen több mint 660 milliárd forint éves megtakarítást jelentenének a hazai cégek számára, amelyet a vállalkozások bérfejlesztésre fordíthatnának.
A jövő évi minimálbérrel és garantált bérminimummal kapcsolatos egyeztetések a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma keretében zajlanak. A testület a kormányzati, munkaadói és munkavállalói oldal képviselői részvételével 2021. október 27-én, Budapesten tartotta meg legutóbbi ülését. Bár a felek között még fennáll némi véleménykülönbség a béremelések kompenzációjának mértékében, az álláspontok érdemben közeledtek. A tárgyalások a mielőbbi megegyezés érdekében november első hetében, a lehetséges megállapodás részleteinek kidolgozásával folytatódnak.
A bérek 2010 óta folyamatosan emelkednek Magyarországon. Az elmúlt évtized elejéhez képest jóval több mint kétszeresére nőtt a minimálbér és a szakmunkás minimálbér összege. A munkahelyeket és a fizetéseket a vírusválságban is sikerült megvédeni, a magyar gazdaság a legjobban teljesítők közé tartozik Európában. Jelentős az igény a legkisebb keresetek további növelésére: a nemzeti konzultáció válaszadóinak 94 százaléka támogatta a 200 ezer forintra emelés tervét. A lépéssel a minimálbér 2022-től felülmúlná az átlagbér 2010-es szintjét.
A kormány arra törekszik, hogy a bérköltségek növekedése ne veszélyeztesse a magyar munkavállalók kétharmadát foglalkoztató kis- és középvállalkozások működőképességét. A kisvállalati adó kulcsának jelenlegi 11-ről 10 százalékra csökkentésére mintegy 13 milliárd forintot hagyna a kisebb cégeknél. Változatlanul napirenden van az a kamarai javaslat, amely a helyi iparűzési adó bérterheket egyértelműen enyhítő mérséklését az idén bevált gyakorlat szerint 2022-re is kiterjesztené.