A városi magyarok inkább vidéken, a Balatonnál vagy más, hazai vízparton, esetleg idegen országokban nyaralnak, sokat költő, külföldi turisták pedig nincsenek, és őszig nem is nagyon lesznek, ezért Budapesten jóval kevesebb vendéglátós mert kinyitni, mint máshol – fogalmazott az InfoRádióban Kovács László.
"Nem volt értelme sok üzletnek kinyitnia azért, hogy aztán teljes költséggel finanszírozza a nyitvatartását, merthogy megfelelő kereslet híján nem lett volna rentábilis az üzemelés.
Szálloda például rengeteg nem nyitott meg, 40-50 százalék,
és nyilván a szállodákhoz kötődik a vendéglátás. Sokan várták, hogy a labdarúgó-Eb komolyabb turizmust hoz, sajnos ez nem nyilvánult meg, magyarok voltak az első két meccsen a Puskás Arénában."
A vendéglátóipart most a szakemberhiány is sújtja, nagyobb mértékben, mint korábban.
"Nagyon sokan hagyták el végleg a vendéglátást a Covid alatt. Tudunk olyan helyről, ahol a kényszerűségből elküldött munkavállalók egyike sem akar visszatérni, nem az üzlet miatt, hanem a vendéglátás miatt; 8-10 hónapot meg kellett oldaniuk máshogy, kereskedelemben, az építőiparban vagy az IT-szektorban helyezkedtek el,
a jelenlegi munkahelyük nyújtotta biztonságérzetet még alacsonyabb jövedelem mellett sem akarják feladni"
– ecsetelte Kovács László.
Az elnök szerint a vendéglátóipar munkáltatóinak a hatalmasra növekedett bérigények és a magas alapanyagárak is komoly gondot jelentenek most, és emiatt kénytelenek megemelni az árakat.
"Ha most kimegy valaki a piacra, akkor 20-25 százalékkal drágábban kapja a húst, mint egy éve, és a munkaerőpiacon is körülbelül hasonló árú munkabér-emelkedés volt" – mondta Kovács László, szerinte nagy segítséget jelentene az ágazatnak, ha az elviteles ételek áfája nem ugrana vissza 27 százalékra a válság elmúltával, hanem 5 százalékon maradna, mint a lezárások idején.