A Nébih a Karanténkutatás 2.0-val a hazai lakosság élelmiszervásárlásában, -tartalékolásában, valamint -készítésében kialakult különféle életmódbeli változásokat kívánja megismerni, a kérdőív a hatóság központi oldalán érhető el – nyilatkozta az InfoRádiónak Szakos Dávid stratégiai elemző. A kitöltéseket április, vagyis e hét végééig várják.
A hatóság számára a legérdekesebb, hogy vajon vannak-e olyan változások, amelyek mérhetően velünk maradnak-e a későbbiekben is, amikor a járvány már elcsendesedett. Éppen ezért részletes kérdéseket tesznek föl arra vonatkozóan, hogy milyen döntések befolyásolják a vásárlók véleményét a bolba járáskor, illetve, hogy egyáltalán mmiben változtatk a vásárlási szokások. Hogyan nőtt meg például az online vásárlás és ételházhozszállítás mértéke. Gondosabbak-e az emberek az otthoni ételkészítéskor, és mennyi pazarlás keletkezik a háztartásban. Összességében tehát
egy meglehetősen átfogó kérdőívről van szó,
amelyben a Nébih az emberek életmódjára is rákérdez, így a sportra és a mozgásra, de akár az étkezések számára is.
Az előző felmérés tapasztalatait is felhasználták
Szakos Dávid az InfoRádió kérdésére azt is elárulta, hogy az első Karanténkutatás két legfontosabb megállapítása egyaránt a tartalékoláshoz volt köthető. Az eredményekből kiderült, hogy a magyar háztartások az esetek kétharmadában legalább egy hétre, de a vásárlók fele két hétre elegendő élelmiszert tartalékolt az első járványhullámban. Emellett sokan úgy vélték, a felhalmozott tartós élelmiszereket nem biztos, hogy fel tudják használni a lejárati időn belül. A stratégiai elemző megjegyezte: a Nébih erre két módon tudott reagálni: egyrészt készítettek egy tartalékolási útmutatót, másrészt – még a nyári időszakban – egy adományozási akciót indítottak a Magyar Élelmiszerbank Egyesülettel közösen, aminek köszönhetően fél tonna adomány gyűlt össze.
A kutatás további érdekessége–tanulsága, hogy
a járványtól való félelem nem mindig járt kéz a kézben az ellátásbiztonságtól való félelemmel.
Kezdetben ugyanis sokan míg az előbbi veszélyétől kevésbé tartottak, az utóbbitól annál inkább, aminek eredményeként többet is vásároltak. Mondhatni úgy is, hogy a pánikvásárlás a magyar lakosság széles rétegeit érintette, de a túlzott tartalékolás – mint utóbb kiderült – alaptalannak bizonyult, hiszen a magyar élelmiszeripar állta a sarat – tette hozzá Szakos Dávid.
Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!