Hornyák József egyetértett, az Eurostat adatai alapján meglehetősen keveset ér a magyar átlagbér, ami nem meglepő, miután Magyarország az Európai Unió egyik legszegényebb országa, amiből eredendően a fogyasztás is kifejezetten alacsonynak mondható, valamint az egy főre eső GDP-ben sem tudunk megelőzni túlságosan sok országot. Mindez összességében pedig a gazdaság teljesítményével van összefüggésben – fogalmazott a Portfolio elemzője, hozzátéve: a magyar keresetek sokat nőttek az elmúlt években, 10 százalék feletti növekedés volt forintban évek óta.
A KSH szerint 11,4 százalékkal, míg az Eurostat szerint 5,9 százalékkal emelkedtek az elmúlt évben a bérek, ami nemzetközi összehasonlításban jó eredmény. A különbségre a magyarázat, jegyezte meg Hornyák József, hogy a luxembourgi székhelyű szervezet az adatainál korrigálja a forint árfolyamának gyengülését, és euróban számol, ahogy minden ország estében. Illetve azzal is korrigálni kell a számokat, hogy az adott országban mennyit képesek vásárolni az emberek, ami az árszintek miatt nagy különbséget mutathat – tette hozzá. Magyarországon például még mindig sokkal olcsóbb az élet, mint Nyugat-Európában, ezért
a kevesebb magyar bér nem biztos, hogy sokkal kevesebbet ér,
hiszen idehaza alig 60 százaléka az EU-árak átlagának az értéke. Vagyis ebben a tekintetben nem állunk rosszul.
Hornyák József magyarázata szerint elsősorban a termelékenységnek a növekedése kellene ahhoz, hogy nagyobb ütemben tudjunk felzárkózni a nyugat-európai bérekhez. Hogy a magyar dolgozó által elvégzett munka ugyanolyan kedvező termelékenységi számokat produkáljon, mint Nyugat-Európában, ami persze nem rajta áll, hogy rosszabbul dolgozna, hanem főként azon, hogy
milyen technológiákkal végzi azt. Ezek fejlesztése kulcskérdés
– emelte ki.
A Portfolio elemzője egyetértett, hogy Magyarország számára hosszú ideig versenyelőnyt jelentett az alacsony bérekre és beruházásokra épített gazdasági növekedés, azonban ahhoz, hogy a jelenlegi fejlettségi szintünkről még egy ugrást tudjunk végrehajtani, már nem elengedő, hogy olcsón termeljünk. Ahhoz egy
technológiai ugrásra is szükség van, ehhez viszont a munkaerőnek a képzettségi szintjét kell jelentősen megemelni,
hogy a külföldi vállalatok ne az összeszerelést hozzák Magyarországra, hanem sokkal inkább a kutatás-fejlesztést, a tervezést, a különböző gépeknek a fejlesztését, hiszen ezeknek nagyobb a hozzáadott értéke, ami a bérnövekedésben is kifizetődne, miután jóval magasabb fizetéseket lehet ezekben a munkakörökben elérni – hangsúlyozta Hornyák József.