A szövetség olyan intézkedéseket javasol a kormánynak, amelyek nemzeti hatáskörben gyorsan kivitelezhetők, állami bevételeket generálnak és jelentős össztársadalmi hatással bírnak – írta a közleményben Fülöp Zsolt, az MLSZKSZ elnöke.
A szövetség úgy véli, hogy a minimális fuvarozói szolgáltatási díj bevezetése, a közúti és elektronikus ellenőrzések érdemi erősítése, az új fuvarozási módok - kombinált fuvarozás - fejlesztésének támogatása már rövid távon orvosolhatná az ágazat problémáit, és jelentős, egyben állami bevételekkel is járó össztársadalmi hatással bírna.
Kiemelték:
a koronavírus-járvány 30 százalékkal vetette vissza a logisztikai piacot, a logisztikai ágazat egyes szereplői az összeomlás szélére kerültek,
bizonyos szegmensekben radikálisan csökkent az áruforgalom, a válság 30-40 százalékkal törte le a fuvarozói árakat, érdemben nőtt a nemfizető megbízók száma.
Rámutatnak arra, hogy a járvány hatásai már most rendkívül rombolóak a logisztikai ágazatban, az iparágat leginkább a nagy árukibocsátók leállása érintette meg.
Magyarországon az autóipari és beszállítói leállások miatt ezen a területen 50-90 százalékkal esett vissza az áruforgalom volumene,
amit a lakossági ellátási szegmens megnövekedett forgalma csak egyes szereplők esetében tudott némiképp orvosolni.
Az áruforgalom csökkenése eltérő módon érintette a cégeket - a csomaglogisztika például szárnyalt -, a válság hatása áprilistól kezdődően már kézzelfogható volt, leginkább a nemzetközi, azon belül is a nyugat-európai viszonylatokban esett vissza a forgalom, amely mértéke összességében elérte a 20-30 százalékot - írják a közleményben.
A kereslet-kínálati viszonyok teljesen felborultak, aminek hatására
a fuvardíjak 30-40 százalékkal csökkentek, ezért a közúti fuvarozók egy része most jóval az önköltségi ár alatt kénytelen fuvarozni.
A vasútról szinte teljesen eltűntek az autóipari fuvarok, valamint az üzemanyag-fuvarok nagyobb része is, a vízi fuvarozás helyzetét pedig a válság mellett az alacsony vízállás és fluktuáló forgalom is nehezíti. A légi forgalomban mindeközben az utasok 97 százaléka egyik napról a másikra eltűnt. Cégméretet tekintve a nagy logisztikai cégeket viselte meg leginkább a válság, ők azonban a kiterjedt alvállalkozói kapcsolataik miatt a kisebbeket is bajba sodorhatják - olvasható a közleményben.
A logisztikai szereplők többsége arra számít, hogy legkorábban 2021 második felében tér magához a piac, és indul el a felfelé ívelés - aminek pozitív hatásai majd 2022-ben lesznek érzékelhetőek - ezért mielőbbi, a kormányzat és piaci szereplők közötti összefogást igénylő intézkedést tartanak szükségesnek - írja az MLSZKSZ.
A 2002-ben alapított Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) a magyar logisztikai szolgáltató központok közel 90 százalékát fogja össze, a komplett szolgáltatási láncot lefedi, a közúti, vízi, vasúti, légi fuvarozást, valamint a logisztikai szolgáltatói tevékenységet is beleértve. A szövetségnek jelenleg 82 tagja van, az általuk képviselt nemzetgazdasági volumen az árbevételek alapján meghaladja a 470 milliárd forintot.