Munkajogi kisokos karantén esetére

A koronavírus-fertőzés európai terjedése egy csapásra testközelbe hozta a problémát a magyar dolgozóknál is, és egyre több cégnél kezdenek lázasan érdeklődni a mindennapi életben felmerülő gyakorlati problémák megoldása iránt. Az utazásból hazatérők önkéntes vagy kényszerű karanténja, a járandóságok kifizetése, a munkajogi helyzet tisztázása az egyik legélénkebb érdeklődést kiváltó terület, amellyel kapcsolatban a hvg.hu által megkérdezett munkajogászok igyekeztek támpontot adni a lehetőségek felméréséhez, a munkavállalói, munkaadói döntések meghozásához.

Önkéntes karantén esetén a munkaadó és munkavállaló közös megegyezésével otthoni munkavégzés esetén nincs további tennivaló, jár a munkabér.

Ha a munkakör nem látható el távmunkában, akkor a fizetés nélküli szabadság is jogilag vállalható megoldás lehet

- még ha értelemszerűen nem szívesen is választanák azok a dolgozók, akik nem emiatt vennék ki az éves szabadságuk felét.

Viszló László munkajogász szerint a Munka Törvénykönyve lehetőséget ad arra, hogy a dolgozó – a munkaadó engedélyével – mentesüljön a munkavégzés alól, és ezért még pénzt is kapjon. A jogszabály kettőjük megállapodására bízza a felmentés alatt járó összeget, ami a fizetés bármekkora hányada, de akár a teljes összege is lehet. Hogy él-e a lehetőséggel, a munkáltató dönti el, de nem köteles teljesíteni a kérést.

Nemcsak a dolgozó kezdeményezheti az önkéntes karantént, bár a munkajog tiltja, hogy a munkáltató szabadságra kényszerítse a dolgozót. Más kérdés, hogy a hétköznapokban mennyire tartják ezt tiszteletben a munkaadók.

Mérlegelhető és jogszerű lehetőség viszont az egyébként főleg a termelőszektorban a nyári, vagy más, időszakos leállásnál alkalmazható állásidőre helyezés. Ekkor a dolgozónak jár a teljes alapbére. Ugyanakkor az Mt. az "elháríthatatlan külső okot" kivételként nevesíti, a mostani helyzet pedig pont ilyen. Vagyis ebben az esetben is a feleknek kellene megállapodnia a munkajogász szerint.

Nagyobb cégeknél a kollektív szerződésben térnek vagy térhetnek ki arra, hogy ha a munkáltató kérésére nem kell bemenni dolgozni, azért járjon-e díjazás, és ha igen, mennyi.

Amennyiben csak önkéntes, vagy megelőző óvintézkedésről van szó, a dolgozó is visszautasíthatja a munkáltató kéréseit.

Az viszont biztos, hogy önkéntes karanténnál nem jár a táppénz, a háziorvos csak igazolt fertőzés esetén veheti táppénzes állományba a munkavállalót.

A lap szerint aki a betegség vagy annak gyanúja miatt karanténban van valamilyen juttatást kapni fog, még akkor is, ha nem beteg, csak lezárták a települést, ahol él. Oláh Zsófia ügyvéd szerint a karanténnak több fajtája van, az egyik a járványügyi zárlat. Ezt is a tisztifőorvos rendeli el, aki értesíti az üzemorvost, melynek végén a dolgozót keresőképtelen állományba helyezik. Ilyenkor táppénzt kap, ám ha közben megbetegszik, átkerül betegszabadságra, míg ki nem merül a kerete. Ha meghaladta, ismét táppénzre kerül.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!