Ezek egyelőre javaslatok, a kormány annyit vállalt, hogy ezeket megvizsgálja, ezeket meg fogja tárgyalni - hangsúlyozta az InfoRádiónak Varga Mihály pénzügyminiszter a helyi iparűzési adó rendszerének átalakítása kapcsán, amelyet február elején kért a kabinettől a Nemzeti Versenyképességi Tanács. Elmondta, hogy tisztában vannak vele, hogy a vállalkozói érdekképviseletek értelemszerűen támogatják a javaslatokat, míg a polgármesterek inkább kivárnának ezekkel az intézkedésekkel.
Amikor a beruházások jövőbeni lehetőségeiről beszélünk, azért ma már nagyságrendi különbség van a vállalkozások szempontjából a központi adók és a helyi adók között - hívta fel a figyelmet a pénzügyminiszter. Ismertetése szerin amíg
tavaly a társasági adóból 300 milliárd forintot fizettek be a vállalkozások a központi költségvetésbe, addig a helyi iparűzési adó befizetésük 827 milliárd forint volt.
Ezzel a ténnyel azért számolni kell a kormánynak.
"Mi úgy érezzük, hogy a kormányzat szinte minden lehetőséget megtett azért, hogy a vállalkozások versenyképességét adórészről segítse"
- tette hozzá a miniszter. Szerinte szükséges további elemzések, ötletek beérkezése, ezek közé tartozik az iparűzési adó is. Hozzátette, hogy már a településekkel is megkezdték az egyeztetéseket a javaslatokról, múlt szerdán tárgyalt a Megyei Jogú Városok Szövetsége vezetésével, számos polgármesterrel - többek között Kaposvár, Debrecen, Székesfehérvár, Nyíregyháza vezetői is ott voltak.
"Az a célunk, hogy egy mindenki számára kezelhető javaslat alakuljon ki és erről dönthessen majd a kormány.
Most még nem tartunk itt, egyelőre a háttérszámítások és a hatásvizsgálatok zajlanak"
- jelentette ki Varga Mihály.
Az iparűzési adó rendszerét legkevesebb 15 éve kritizálják a vállalkozások. Ugyanakkor mégsem elsősorban emiatt került újra napirendre az átalakítása, hanem az őszi önkormányzati választásokat követően novemberben jelentette be Tuzson Bence, a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkára, hogy a kabinet a városi - és elsődlegesen a fővárosi - tömegközlekedés biztosítása érdekében törvényben kívánja biztosítani, hogy az iparűzési adóból származó bevételüket a települések elsődlegesen a helyi tömegközlekedés finanszírozására kell fordítaniuk. Ezt végül a fővárosi és a kerületi önkormányzatok forrásmegosztásáról szóló törvény módosításával elő is írták Budapest számára. Egyébként a fővárosi önkormányzat bevételeinek mintegy 60 százalékát teszi ki ez az adónem, és már a javaslat előtt is javarészben a közlekedés finanszírozására fordította azt a Főpolgármesteri Hivatal, mivel évek óta hiába próbálták elérni, hogy a kormány is szálljon be a költségek egyharmadának megfelelő támogatással a BKK és a városvezetés mellé.
Ezt követően a Nemzeti Versenyképességi Tanács 2020-i első ülésen bukkant fel egy sokkal cizelláltabb, és elsősorban a vállalkozások adóterheinek mérséklését célzó javaslat az iparűzési adó rendszerének átszabására. Ennek főbb pontjai, hogy
- szűnjön meg az iparűzési adó decemberi feltöltési kötelezettsége,
- emellett a cégek két más módszerrel - az amortizációs költségekkel, valamint a kutatás-fejlesztési célú ráfordítások leírhatóvá tételével, ráadásul utóbbi szintjét összeget ötszörösére emelve - is csökkenthetnék iparűzési adó alapjukat
A miniszter egy korábbi nyilatkozatából tudható, hogy az amortizációs leírással potenciálisan mintegy 850 ezer, míg az adóalap k+f költségekkel való csökkentésével nagyjából 1800 vállalkozás élhet majd.
A javaslattal kapcsolatban rögtön a nyilvánosságra hozását követően elmondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke - egyúttal a NVT tagja -, hogy amellett, hogy az iparűzési adó jelenlegi rendszere versenyhátrányt okoz a magyar vállalkozásoknak, addig a 3200 önkormányzatból mindössze 300-nak van belőle érdemi bevétele, ezért a többi település számára igazságtalan a rendszer, mivel csak a költség van a beszedésével.
Az iparkamara elnöke egy, a Magyar Nemzetnek adott friss interjúban arról beszélt, hogy
akár 80-100 milliárd forint maradhat a vállalkozásoknál, ha a kormány elfogadja azt a javaslatot.
Szerinte az adócsökkentés miatt esetlegesen kieső önkormányzati bevételeket újabb beruházók, vállalkozások megtelepedése pótolhatná, márpedig erre akár esély is lehet, hiszen egyre több multinacionális vállalat telepíti vissza Kínából a termelését Európába. Ezek megszerzésére jóval nagyobb esélyt lát egy újabb adócsökkentés után.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége szerint az iparűzési adó alapjának megváltoztatása mintegy 300 önkormányzatot érintene érzékenyen. Az ellenzéki vezetésű megyei jogú városok korábban közleményben tiltakoztak az ötlet ellen, felvetéseikre azóta sem érkezett érdemi reagálás.