A világ drasztikusan megváltozott – fogalmazott Jelasity Radován, rámutatva: míg pár évvel ezelőtt a bankok tele voltak állampapírokkal, amelyek lejárattól függően 3-6 százalékot hoztak, aközben a jelenlegi, ötéves futamidejű magyar állampapír hozama 1 százalék. Vagyis
egyrészt bevételi, másrészt marzs nyomás van, harmadrészt a költségek is jelentősen nőttek és nőnek,
fogalmazott a bankszövetség alelnöke.
2018-ban először – a számtalan fejlesztés miatt – a nem bérköltségek gyorsabban emelkedtek a bérköltségeknél, ennek megfelelően a bankszektor hatékonysága romlott, hogyha kizárólagosan a költség/bevételi arányt tekintjük.
Ehhez képest az Erste Banknak sikerült pont az ellenkező irányba mennie, folytatta az elnök-vezérigazgató. Ami a pénzintézet hatékonyságát illeti, 50 százalék alatt vannak, ami a bankszektor átlagához (60 százalék) képest nagyon jó eredmény. Sikerült egy kiváló citybankos akvizíciót véghez vinniük, és a bevételek növekedésén keresztül "kinőniük a problémákból", fogalmazott Jelasity Radován.
Nemzetközi összehasonlításban a költségarány a befektetői oldalról nézve annál jobb, minél alacsonyabb. Például az osztrák bankszektorban ez jelentősen 60 százalék fölött van, míg Csehországban és Szlovákiában – az Erste-csoportot tekintve – alacsonyabb szinten, ami természetesen attól is függ, hogy mekkora egy bank, mennyire hatékony a szektor – sorolta a szakember. Szerinte egyvalami biztos:
a magyarországi 60 százalék körüli szint az elkövetkezendő 2-3 évben tovább fog romlani,
mert mint fogalmazott, kizárt dolog, hogy egy ekkora piacon, ilyen bevételi és kiadási nyomás alapján sikerül az említett értéket továbbra is tartani.
A kérdés, főként azon bankok esetében, amelyek már jelenleg is az átlag fölött vannak, hogy mikor érdemes eladásról, akvizícióról beszélni. Most kellene elgondolkodni azon, hogy ki akar még a magyar bankszektorban aktív lenni 5-10 év múlva is, és
nem pedig akkor, amikor már "leesik a lepel"
és a hatékonysági mutató is sokkal rosszabb, emelte ki a bankszövetség alelnöke.