Mára már beleégett a magyarok tudatába, hogy szinte nem is volt még ekkora érdeklődés a lakáshitelek iránt. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatai szerint azonban a kétezres évekhez képest még sehol nem tartunk az újonnan felvett hitelek darabszámát tekintve. A lakáshitelezés összegszerű szárnyalása annak köszönhető, hogy egy szűkebb réteg egyre nagyobb összegű hitelért folyamodik a bankokhoz - írja a Portfolio.hu.
A 2019-es lakossági lakáshitelezésről közzétett statisztikából jól látható, hogy az év első felében 50 ezer lakáshitelt engedélyeztek, ami 5,3%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál, összegük ellenben 460 milliárd forint volt, ami 14%-os növekedést jelent.
Június végén 3488 milliárd forint volt a hazai lakáshitel-állomány, ami 4,9%-kal nagyobb a 2018 véginél,
a GDP-hez viszonyított arány pedig így 7,8%-ról 8,2%-ra nőtt. A háztartási hitelek több mint fele (58%) lakáshitel.
2016 januárja és 2019 júniusa között több mint 94 ezer CSOK-ot folyósítottak a hitelintézetek 218 milliárd forint összegben, ami átlagosan 2,3 millió forintot jelent.
A CSOK hatása elsősorban az új lakások piacán érvényesül: az igényelt CSOK darabszám szerinti 40%-át tették ki az új lakás építésére és vásárlására igényelt támogatások, összegszerűen viszont 62% volt az arányuk.
Jelenleg dupla akkora egy átlagos lakáshitel összege (7,4 millió forint), mint a 2013-as mélyponton,
emellett a használt lakások vásárlására felvett hitelek átlaga is duplázódott az utóbbi időben.
A lakáshitelezést továbbra is elsősorban a használt lakások piaca mozgatja: az ezek megvásárlására felvett lakáshitelek aránya még az idei első félévben is 69% volt. Ezeket a lakáshiteleket továbbra is elsősorban a kereskedelmi bankok és a jelzálogbankok nyújtják Magyarországon, utóbbiakon belül ma már csak az OTP Jelzálogbank igazán aktív.