A továbbiakban egy olyan történetet osztunk meg, amelyből úgy véljük, hogy a most lakásvásárlást fontolgatók is sokat tanulhatnak, és tovább bővíti, a "mire figyeljünk lakásvásárlás előtt listán" szereplő tételek körét - ezzel indul a Portfolio tanulságos cikke.
A la olvasója új építésű lakást vásárolt egy kisebb, 15-20 lakásos projektben Budapest egy fejlődő kerületében 2014 végén, még 2014-es átadással. A beruházó szakaszos fizetési ütemezéssel, vagyis a készültségi fok szerint kérte a vételárrészleteket. Mivel olvasónk az utolsó fáziskor vásárolta a lakást, rögtön a vételár egy nagyon magas százalékát kellett kifizetnie a szerződéskötéskor.
Az átadás azonban csúszott, halogatás halogatást követett, és az aktuális kötbér összege egyre nőtt.
A kapcsolat a vállalkozóval akkor kezdett "megromlani", amikor a szerződéssel ellentétben nem igen akaródzott neki beszerezni az igazolást a projektet finanszírozó banktól, hogy amennyiben olvasónk teljesíti a szerződésben vállalt fizetést, ők vállalják, hogy leveszik a jelzálog hitelhez kapcsolódó terhelést az ingatlanrészükről. A vevő elment a tulajdoni lapon megjelölt bankhoz és kikérte a véleményüket, mire azt a nem hivatalos választ kapta, hogy a szerződésük a projekt-céggel nem igazán felel meg a köztük és a projekt cég közötti megállapodásnak: Ekkor döntöttek úgy, hogy ügyvédet fogadnak.
Az ügy tovább húzódott, végül 2015 év végén
a vállalkozó elérhetetlenné vált, majd felajánlotta, hogy a megromlott viszonyra hivatkozva visszafizeti az addig befizetett részletet kötbér, kártalanítás és minden egyéb ellentételezés nélkül.
Az ügyfél ezt először nem fogadta el, de a további tárgyalások sem vezettek sok eredményre. Elmondása szerint, ezeken a tárgyalásokon ráadásul először egy papírt kellett aláírniuk, hogy a megbeszélésen elhangzottakat nem használják fel semmilyen kapcsolódó jogi eljárásban, illetve hangfelvételt sem készítenek róla. A vállalkozó és az ügyvéd ezek után felhívták a figyelmüket a magyar társasági jog kiskapuira, arra, hogy egy pár millió forintos projektcéget nagyon-nagyon könnyű felszámolni, és pontosan ezt is fogják tenni, ha nem fogadják el a felajánlott alternatívákat, vagyis sem lakásuk sem pedig pénzük nem lesz.
Két választási lehetőséget ajánlottak, vagy fizetnek több millió forinttal többet az adott otthonért vagy visszalépnek a vásárlástól. A cég képviselői erősen az utóbbi mellett érveltek. Ez azonban komoly veszteségekkel fenyegette olvasónkat, saját erőből vásárolták meg például a szanitereket, elkészült már a konyhabútoruk, rengeteg időt fordítottak a vásárlásra, miközben az árak jelentősen emelkedtek, így már csak jóval drágábban szállhattak volna be más projektbe. Végül mégis a visszalépés mellett döntöttek, majd heteket vártak a pénzükre.
A károsult később lekérte a tulajdoni lapot, és megrökönyödve tapasztalta, egy új tulajdonos feltüntetését. Felvette a kapcsolatot az illetővel és kiderült, hogy egy teljesen új vásárlóról van szó, aki bár nem az ő elbukott lakásukat, de egy hasonló körülmények között "visszavett" lakást vásárolt meg, amely ingatlannak olvasónk történetesen ismerte is a pórult járt vásárlóját.
Az új és régi vevő felháborodva jelent meg a vállalkozónál, és a lap olvasója is ultimátumot adott a cégnek, beperli őket, ha nem fizetik vissza végre a pénzüket.
Végül ez hatott, és pár napon belül készpénzben kifizette őket a beruházó.
Még így is jobban jártak, mint sokan mások
Összességében a károsult szerencsésnek tartja magukat, hogy visszakapták a pénzüket,
ugyanakkor rettenetesen csalódottak voltak,
hogy le kellett mondaniuk a már digitálisan berendezett, gondosan megtervezett otthonukról. Ugyanakkor rettenetesen csalódott a magyar jogrendszerben, ingatlanos ügyvédük is csak annyit tudott tanácsolni, hogy próbáljanak megegyezni a vállalkozóval, mert a beruházó azonnal felbonthatja egyoldalúan a szerződést, így azonnal lekerülhetnek a tulajdoni lapról, vagyis soha nem jutnak hozzá a lakásukhoz. Az ügyvéd szerint ugyan perelhettek volna, de ahhoz el kellett volna indítani a cég felszámolását, és az biztos, hogy nem az első helyen lettek volna a listán, akik pénzt kapnak a felszámolás során, vagyis könnyen a pénzüket sem kaphatták volna vissza.
A cég felszámolása ráadásul hosszú idő, kb. 4 év, perelhetik polgári úton is a felelősöket, ez azonban még minimum 4 év, rengeteg pénzbe kerül, és a végén nagy valószínűséggel nem is lesz pénz a kártalanításukra.
Az olvasó egy büntetőügyvéddel is felvette a kapcsolatot, aki tanácsolta, hogy a médiához se forduljanak, vagy ne kezdjenek egyéb lejárató kampányba, mivel könnyen súlyos rágalmazási perbe keveredhetnek, és minden állításukat nekik kell bizonyítani.