A mikrobiom egy hatalmas életközösség, amelynek mi vagyunk a gazdái, mi vagyunk a lakóhelye, és mi adjuk a táplálékát is. Meghatározzák a mikrobiom összetételét, minőségét, változatosságát és összmennyiségét is egyrészt az általunk választott élelmiszerek, másrészt azok a testnedvek, amelyeket emésztőenzimként vagy másként a szervezetünk állít elő. A mikrobiom cserébe segít nekünk olyan anyagokat lebontani, amiket mi nem tudnánk, és létfontosságú vitaminokat, rövid láncú zsírsavakat, gyulladáscsökkentő anyagokat és egyéb ingerületátvivőket nyer ki belőlük – sorolta az InfoRádióban Bóday Ádám, a funkcionális táplálkozás szakértője.
A mikrobiom döntően az életmód tükre, a rossz életmód rossz mikrobiomot alakít ki, az pedig tüneteket fog okozni – a legegyszerűbbek a hasmenés, a puffadás és a szorulás.
„Amikor ezek felmerülnek, akkor tudnunk kell, hogy azok a döntéseink, amelyek az ételek kiválasztására vonatkoztak, nem voltak megfelelőek, ezen változtatni kell. Hogy milyen irányba, arra mikrobiom-vizsgálattal, székletminta-elemzéssel, metabolomikai vizsgálattal vagy egyéb laboratóriumi eszközzel lehet felderíteni, de azt kell tudnunk, hogy
amikor a tünet jelentkezik, akkor a mikrobiommal már baj van"
– hangsúlyozta a kutató-feltaláló.
Példaként említette, hogy ha valaki minden nap kávézik, akkor a mikrobiomja, a benne élő mikróbapopuláció hozzá fog szokni a kávéhoz, de amikor abbahagyja a kávéfogyasztást, akkor a benne lévő mikróbaközösség is meg fog változni. Vagyis minden hasonló döntésünk magával hozza a mikrobiom változását is. És ha sok ultrafeldolgozott élelmiszert fogyasztunk – ezek az érzékszerveink számára nagyon jók és kedvezőek, sőt ki is nyitjuk a pénztárcánkat azért, hogy többet és többet vegyünk belőle, pedig a mikrobáink számára hiányos tápláléknak minősülnek –, akkor olyan bacillusok fognak elszaporodni, amelyek azt a típusú ultrafeldolgozott vagy feldolgozott élelmiszert fel tudják használni.
Bóday Ádám hangsúlyozta: nincs két egyforma ember, nincs két egyforma mikrobiom, tehát mindenkinek ismernie kell a saját emésztését. Ha az emésztőrendszerrel olyan bajok vannak, amelyek kívülről látszanak – elkezd puhulni a körmünk, ritkul a hajunk, indokolatlanul izzadunk bizonyos testtájakon vagy bőrproblémáink vannak –, akkor tudhatjuk, hogy
az immunrendszernek már nincs ideje azzal foglalkozni, hogy a külső védővonalak rendben legyenek, és valamilyen tápanyag valószínűleg hiányzik.
„Ilyenkor már nagyon közel vagyunk a mikrobiom kérdéséhez. A mikrobiom valamilyen rendberakására tulajdonképpen mindenkinek szüksége van, aki modern életmódot él, de azoknál, akik tüneteket fedeznek föl magukon, kézenfekvő, hogy növeljék a mikróbák tápanyagának, a prebiotikumoknak a bevitelét, amit megtehetnek egyszerűen azzal, hogy sokféle növényi ételt fogyasztanak. Itt olyasmi a szabály, hogy hetente legalább harmincféle növényi ételt kell enni. Nem harminc kilót, hanem harmincfélét, a lényeg a sokféleség. És közben, ha módunk van, akkor ezek között szerepeltetni kell a prebiotikus tápanyagok legmegfelelőbb koncentrációját természetes módon tartalmazókat, a hagymaféléket és a gyökérzöldségeket, például a céklát, a répát és a csicsókát" – mondta a szakértő. Hozzátette: a kereskedelmi forgalomban kaphatóak az ezekből finomítási eljárással kivont szerek, amelyekkel pótolni lehet azokat a hiányzó anyagokat, amelyek a mikrobák jelenlétéhez szükségesek, ezek a probiotikus termékek.
Bóday Ádám úgy látja, lehetőleg tartósítószerektől, antibiotikumoktól mentes, természetes ételeket kell fogyasztani, és probiotikumokat. Minél többfélét, annál jobb, a szervezet majd reagálni fog. „Nem kár megenni mondjuk a laktobacillusokat valamilyen formában, akár kereskedelmi forgalomban kapható formában, mert a szervezet kiváló anyagokat fog belőle a keringésbe juttatni azért, hogy saját magát fölépítse belőle" – fogalmazott.
Egy átlagember is megfigyelheti, mi okoz neki problémát azok közül a dolgok közül, amiket elfogyaszt. Egy hasfájás esetén például végig kell gondolnia, mit evett aznap vagy előtte való este. Például vannak olyanok, akik nagyon érzékenyek a lóbabra, ők kifejezetten rossz állapotba tudnak kerülni akár egy szem lóbabtól is. Vagy ilyen a glutén jelentette probléma, aminek hatására azonnal hasmenés, felfújódás keletkezhet az erre érzékenyeknél. Probléma esetén a szakértő szerint vissza kell gondolni az elfogyasztott táplálékokra, és ha azok legközelebb is gondot okoznak, akkor el kell kerülni őket.
„Ha a bélflóránk nem működik megfelelően, akkor az egészséges zöldségek, gyümölcsök és egyéb anyagok komoly emésztési zavarokat is okozhatnak. Ha nincs meg a feldolgozó gépsor bennem, akkor nem várhatom el, hogy feldolgozza azt az anyagot, amit beleraktam. Tehát, ha nincs hozzászokva a szervezetem ahhoz, hogy nyers zöldségeket egyen és emésszen, akkor az elején, a hozzászokás időszaka alatt kellemetlen tünetek fognak jönni.
Ez hosszú idő is lehet, az étrendváltoztatás esetén három naptól három-hat hónapig is tarthat a hozzászokás"
– mondta Bóday Ádám.
A hétköznapi emberek számára (tehát akik nem sportolók vagy nincs más miatt különleges étrendre szükségük) a szezonális, mértéktartó, vegyes étrendet javasolja, rendszeres mozgással (napi egy óra) kiegészítve.
Felmerült a beszélgetésben az idegen tájakra, földrészekre való utazás kérdése, amikor más ételekkel és alapanyagokkal, illetve más baktériumokkal találkozik a szervezet. Ilyenkor ugyanazok a szabályok érvényesek, mint az étrendváltoztatásnál, vagyis ne azonnal, nagy mennyiségben fogyasszuk a helyi fogásokat, hanem a megszokott étrendünk mellé válogassunk be egy-egy falatot, és szoktassuk hozzá a mikrobáinkat.
„Ha valaki tudja magáról, hogy könnyen kibillenthető az emésztési egészsége, az maradjon a biztonságosabb ételeknél, amit magas hőmérsékleten kezeltek, palackozott vizet tartalmaznak, és csak a nyaralás vége fele kóstoljon esetleg olyan ételeket, amelyek kevésbé hőkezeltek, tehát kevésbé főzöttek, vagy helyi specialitásnak számítanak, mert akkor probléma esetén már a hazai orvosok kezébe kerül. Kerülni kell azokat a gyümölcsöket, zöldségeket, amiket nem feltétlenül tiszta vízben mostak, mert a mi immunrendszerünk nincs felkészülve az ott jellemző kórokozókra, akkor találkozik velük először, amikor egy ilyen egzotikus helyen vagyunk, és nem fogja felismerni őket, ezért nem tud védekezni se ellenük. De az ott lakás egy hete bemutatja az immunrendszernek ezeket a kórokozókat, és az egy hét után már fel fogja ismerni, és tudja, hogy védekeznie kell ellenük, és ezért nem fog elhatalmasodni rajtunk egy ilyen probléma. De ha az első nap megesszük a zöld salátát az izgalmas kinézetű tenger gyümölcseivel, akkor lehet, hogy nem fogunk olyan egészségesen nyaralni az időszak hátralévő részében" – mondta.
Nyaralás, utazás előtt egy héttel már érdemes lehet természetes probiotikumokat fogyasztani, ilyen lehet a joghurt vagy a kefir, és amikor a repülőn vagyunk, akkor tartózkodjunk azoktól az ételektől-italoktól, amelyek megterhelik az emésztőrendszert. Például a szénsavas italok nagy nyomáskülönbségen óriási gázképződést csinálnak a bélrendszerben és ugyanolyan diszkomfortot okoznak, mintha a bélflóránkkal lenne zavar, ez utána hasmenéshez vezethet a leszállásnál. Repüléskor ugyanígy ne fogyasszunk se alkoholt, se nehéz ételeket, mert azok megterhelik az emésztőrendszert, ami így fogékonyabb lesz a rossz behatásokra.
Szóba került a sportolók étkezése is, hiszen nekik nem csak a pillanatnyi jó érzésük forog kockán. Mivel az emésztés megáll akkor, amikor sportteljesítmény történik, ezért közvetlenül mozgás előtt (általában legalább 50 perces szünet kell) már nem eszünk, mert akkor a szervezet elvonja a vérkeringést az emésztőrendszertől, és áthelyezi a prioritást az izmokba és az agyba.
A bélflórának kedvező étrend a funkcionális táplálkozás szakértőjének elmondása szerint rostokban gazdag, de azokat nem tartalmazza túlzó mértékben. Sokféle, vegyes zöldség legyen benne, adott esetben fermentálva, vagy valamilyen kíméletes hőkezeléssel készítve. Ez adja a baktériumoknak táplálékul szolgáló rostot, de kell fehérje az izmok épülésére, és az energiaforrás pedig a szénhidrátokból, adott esetben zsírokból származhat. A sportolóknál nagyon fontos odafigyelni az étrendre, hiszen nem 2000 kalória a napi energiaigényük, mint egy kényelmes irodai munkát végzőnek, hanem mondjuk 5000 kalória, mert válogatott futballistáról vagy atlétáról van szó. Az a plusz háromezer kalória „különleges elbánást” igényel, ott már nagyon oda kell figyelni, nem mindegy, hogy milyen formában kerül be a szervezetbe.
Ráadásul mivel a sportolóknál a sérülések összmennyisége is nagyobb – a sejtszintű és szervszintű sérüléseké is –, azoknak a regenerációjához szintén tápanyagra van szüksége a szervezetnek, amit majd a pihenés fázisában fog felhasználni, hogy újraépítse az izmokat, erősítse a csontokat, rendbe hozza az ízületeket. Ezeknek az anyagoknak a forrása az emésztőrendszer. Itt megint képbe jönnek a baktériumok, hiszen a bélflóra lakói nagyon sokat segítenek abban, hogy az immunrendszer megfelelően működjön, és mondjuk ne egy bélgyulladásra kelljen figyelnie, hanem építhesse a csontot, az izmot, mert
ugyanaz a rendszer végzi ezt a regenerációt, ami egyébként az immunrendszer ellenálló képességét, védekezését is adja
– mondta Bóday Ádám.
A teljes beszélgetést alább meghallgathatják.