A vastagbélrákos megbetegedések világszerte és Magyarországon is a második, míg a halálozások tekintetében a harmadik leggyakoribb daganatfajta. Magyarországon évente 8-10 ezer új esetet diagnosztizálnak, és csaknem ötezren halnak bele.
Szijjártó Attila egyetemi tanár, a Semmelweis Egyetem Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinikájának igazgatója online előadásában többek közt arról beszélt, hogy miként előzhető meg ez a betegség.
"Szűrés, szűrés és szűrés.
Ennél jobb megelőzési módszert nem lehet ajánlani a vastagbéldaganatokra" – jelentette ki.
A rostszegény, zsíros ételeket, vörös húst fogyasztók közt magasabb a megjelenése a vastagbéldaganatoknak. Az alkohol pozitív hatással van a betegség kialakulására, mert elakadásos vagy úgynevezett szorulásos panaszokat okoz. A székletben felhalmozott vegyi anyagok által kialakult provokatív tényezők szintén okozhatnak vastagbéldaganatos elváltozásokat. Meglepő módon a tablettával gyógyítható kettes típusú cukorbetegségnél növekszik a rizikófaktor, de a gyulladásos bélbetegségeknél a kockázati szám jóval magasabb a többi betegséghez képest.
Szijártó Attila külön kitért azokra, akik kiemelten veszélyeztetettek:
- ha a családon belül három rokonnak vastagbélrákja, petefészekrákja vagy húgyúti daganatos megbetegedése volt, és ez megjelent két egymást követő generációban, emellett egy eset 50 éves kor alatt derült ki, az "nagyon fokozott kockázatot" jelent.
- Ha a családban két egymást követő generációban 50 éves kor alatt előfordult már mind a két esetben ilyenfajta daganatos betegség, akkor javasolható az 50 éves kor alatti szűrés.
Az országosan szervezett szűrőprogramon az 50 és 70 év közötti tünetmentes nőket és férfiakat szűrik. Az érintett korosztálynak a Nemzeti Népegészségügyi Központ biztosítja azt az egységcsomagot, amit a háziorvosoktól vehetnek át.