A kávé Afrikából indult hódító útjára, mivel a kávécserje egy etióp tartományból, Kaffából származik. Innen terjedt el Jemenbe, Perzsiába, Arábiába és Egyiptomba, majd a török birodalom vitte magával a kávézás szokását – írja az oeconomus.hu.
A Nemzetközi Kávészervezet előrejelzése szerint a globális kávéfogyasztás évente 1-2 százalékkal emelkedik az évtized végéig, miközben a kávétermesztéssel kapcsolatban egyre súlyosabb aggályok merülnek fel. A kereslet növekedése áremelkedéshez vezethet, és várhatóan egyre többen termesztenek az olcsóbb robuszta fajtából, mint a drágább, de jobb minőségű arabicából.
A kávétermesztést fenyegető elsődleges veszély a globális felmelegedés, az egyre emelkedő hőmérséklet, és az egyre gyakoribb és súlyosbodó szárazság. A kávétermelés egyszerre kívánja meg a 15-24 Celsius-fok körüli hőmérsékletet és a kiegyensúlyozott, magas csapadékmennyiséget. A kávéterületeket ráadásul a betegségek és a kártevők is fenyegetik.
Előrejelzések szerint az éghajlatváltozás miatt 2050-re a termőterületek fele alkalmatlan lesz kávétermesztésre.
Mindez nemcsak a kávékínálatra és az árakra hat majd negatívan, hanem arra a 125 millió emberre is, akik világszerte a kávétermesztésből élnek.
A portál összegyűjtötte a kávéval és a kávézással kapcsolatos legfontosabb nemzetközi és hazai adatokat. Eszerint a legtöbb kávét az elmúlt két évben Brazíliában termelték, ahol 69 000 ezer darab 60 kilogrammos zsáknyit termeltek, onnan is exportáltak a legtöbbet. Magyarországon a fogyasztásunkat kizárólag importból szerezzük, a legfőbb importőr a világon pedig Németország. A legtöbb kávét 2020-ban Hollandiában fogyasztották, ahol egy ember átlagosan 8,3 kg-ot fogyasztott, míg ez az arány abban az évben Magyarországon 2,7 kg/fő volt.
Magyarországon az eszpresszó kávé fogyasztói átlagára egy vendéglátóhelyen 430 forint volt 2022 novemberében.
A magyarok 84 százaléka reggel iszik kávét, egy 2021-es felmérés szerint 39 százalékuk akár napi 2-3 csésze kávét is iszik.