750 perc hetente
A közelmúltban a The Lancet című szaklapban publikálták azt a tanulmányt, amely 17 ország 131 ezer lakosát 7 éven keresztül követve vizsgálta a mozgás és az egészség kapcsolatát. A tehetős és kevésbé gazdag országokban a kutatók azt vizsgálták, hogyan függ össze a fizikai aktivitás a szív-érrendszeri betegségekkel és a halálozással, ahol
fizikai aktivitás alatt elég sokféle mozgást értettek, a házimunkától, a fizikai munkavégzésen és a gyalogláson keresztül a konkrét edzésig.
A Prospective Urban and Rural Epidemiological Study (PURE) arra a megállapításra jutott:
már napi 30 perces aktivitás, amelyet a hét 5 napján végzünk,
12-ből 1 halálesetet és 20-ből 1 szív-érrendszeri betegséget - stroke, szívinfarktus, szívelégtelenség - megelőzhet. Azt is megállapította, hogy a jelentősen nagyobb mennyiségű mozgás, összességében
a heti 750 perc hozta a legjobb eredményt,
ez 36 százalékkal csökkentette az idő előtti halálozási kockázatot. A tanulmány jelzi, hogy ezt a nagy mennyiséget főként azok tudták teljesíteni, akiknek a munkájuk része volt a fizikai aktivitás.
Ez, a maga nemében legnagyobb kutatás főként azért jelentős, mert eddig az ilyen felmérések csak a gazdagabb társadalmakat vizsgálták és csakis a szabadidős tevékenységként végzett mozgást vették figyelembe.
Nem vesszük komolyan az ajánlásokat
A WHO (Egészségügyi Világszervezet) iránymutatása szerint a 18-64 év közti felnőtteknek
kétfajta mozgást is kellene végezniük hetente:
aerob- és a rezisztenciaedzést.
„Az aerob edzés a gyakorlatban leginkább az állóképességi edzésnek felel meg, ide tartozik minden olyan mozgástípus, ami megizzaszt, felgyorsítja a pulzust, gyorsabb légvételt eredményez. Úgy szoktunk praktikusan fogalmazni, hogy az a jó mozgásintenzitás, amely mellett izzadunk és lihegünk ugyan, de még el tudunk mondani néhány mondatot” – fejtette ki Babai László. A Magyar Életmód Orvostani Társaság elnöke hozzátette, a WHO szerint ebből kellene legalább 150 percnyit végeznünk hetente úgy, hogy egy edzés legalább 30 perces legyen. A rezisztenciaedzés, vagyis az izomerő fejlesztés a hét legalább két napján lenne ideális.
Az amerikai adatok azt mutatják, hogy az emberek nagyjából 79 százaléka nem is közelíti meg ezt az ajánlott időtartamot. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint a 2014-es európai adatok sem jobbak. Eszerint mindössze 4,5 százalék azok aránya, akik a hét minden napján végeznek testmozgást. Ennél kevesebben vannak azok, mindössze 3,2 százalék, akik kifejezetten az izomerősítéssel, az állóképesség fejlesztésével összefüggő gyakorlatokat végeznek.
A válaszadók 76 százaléka viszont „ki sem kel a foteljéből”.
A hazai statisztikák szerint a magyar lakosság átlagban csupán heti 49 percet mozog, ami szinte egyenes út számos, életmóddal összefüggő betegség – többek közt elhízás, cukorbetegség, érelmeszesedés, mozgásszervi- és szív- érrendszeri betegségek, sőt egyes daganatos betegségek - kialakulásához.
Kivédhető a halálos négyes
A metabolikus szindróma, amelyet halálos négyesnek is neveznek éppen a mozgáshiány és a helytelen táplálkozás miatt alakul ki.
„Az elhízás, a magas vérnyomás, a magas a vérzsír- és a vércukorszint az infarktus és más, rendkívül komoly betegségek előszobái, amelyek feltétlen kezelést igényelnek. Ha pedig már kialakult például egy szív- és érrendszeri betegség, ritkán lehet tökéletesen meggyógyítani, onnantól állandó kezelésre van szükség. Azonban a
már kialakult betegség esetén is fontos lenne az életmódváltás”
– hangsúlyozta Babai László, hozzátéve, hogy a statisztikák szerint az infarktuson átesett emberek közül azoknak, akik nem változtattak az életmódjukon, fél év múlva háromszor nagyobb volt a visszaesés kockázata, mint azoknak, akik abbahagyták a dohányzást, megfelelően táplálkoztak és egy gondosan felépített mozgásprogramot is követtek. Éppen ezért van döntő jelentősége az életmód orvoslásának, ami gyakorlatilag az embert egészében vizsgálva és kezelve, a XXI. század szemléletével és módszereivel segít a gyógyulásban - tájékoztatott a Magyar Életmód Orvostani Társaság.