Egy ingatlanközvetítő cég által alkalmazott blankettaszerződés vizsgálata során több tisztességtelen szerződési kikötést talált a Somogy Vármegyei Főügyészség Közjogi Szakága, ezért pert indított azok érvénytelenségének megállapítása iránt, hogy védje a fogyasztók jogait.
Az ügyészségi beszámoló szerint egy országos közvetítői hálózathoz tartozó, több Balaton-parti városban irodát működtető cég előre elkészített szerződésminta alkalmazásával számos esetben kötött ingatlanközvetítői szerződést az eladókkal.
A szerződésminta azonban több kifogásolható rendelkezést is tartalmazott. A blanketta szerint az eladónak akkor is ki kellett fizetnie a jutalékot, ha a közvetítés nem járt eredménnyel, még akkor is, amikor a sikeres ügylet elmaradása nem neki volt felróható. Szintén sértette a jóhiszeműség követelményét az a rendelkezés, amelyben díj megfizetésére kötelezték az eladót akkor is, ha a szerződés megszűnését követően két éven belül adta el a lakást olyan vevőnek, aki korábban a cégnél érdeklődött ugyan, de az adásvétel akkor nem jött létre.
A szerződés több kikötése törvénysértőn korlátozta az eladók felmondási jogát is. Például előírták, hogy amennyiben az ingatlanközvetítői szerződést az eladó nem a cég irodájában kötötte meg, a 14 napon belüli indokolás nélküli, és a jogszabályok szerint fizetési kötelezettséggel nem járó felmondás jogát az eladó csak akkor gyakorolhatja, ha az ingatlanközvetítő addig felmerült költségeit megfizeti, sikeres közvetítés esetére pedig a felmondási jogát ki is zárták.
E kikötések azért tisztességtelenek, mert a cég irodájától eltérő helyen, jellemzően az eladók lakásán aláírt szerződések esetén 14 napon belül az eladó indokolás nélkül elállhat a szerződéstől, e jogát pedig csak akkor veszítheti el, ha kifejezetten kérte, hogy a közvetítői tevékenységet a cég kezdje meg, és kifejezetten tudomásul vette azt is, hogy sikeres közvetítés esetén a felmondás jogát kizárták.
Tisztességtelen az a szerződési kikötés is, mely a közvetítői díj késedelmes megfizetése esetén a törvényben meghatározott mértékű késedelmi kamat kétszeresét számolta fel.
A Somogy Vármegyei Főügyészség keresete nyomán a Kaposvári Törvényszék ítéletében megállapította a fenti szerződési feltételek érvénytelenségét, így azok a fogyasztóval kötött szerződésnek sem részei a továbbiakban.
A másodfokon eljáró Pécsi Ítélőtábla jogerős döntésében az elsőfokú ítéletet e rendelkezések tekintetében helyben hagyta.