Nyitókép: MTI Fotó: Illyés Tibor

Az elcsalt adót egy évtizeddel később is meg kell fizetni, ha csaknem félmilliárd, akkor is

Infostart
2020. november 9. 13:56
A Győri Fellebbviteli Főügyészség mint másodfokú ügyészség az úgynevezett rendelkezés a vagyonelkobzásról egyszerűsített felülvizsgálati eljárásban a jogerősen elítélt I. rendű terhelttel szemben 418 845 702 forint összegben vagyonelkobzás elrendelését indítványozza.

A törvényszék a másodfokon jogerős ítéletében az I. rendű terheltet a 2008. június 16. napja és 2011. november 20. napja között elkövetett, az adóbevételt különösen nagy mértékben csökkentő adócsalás bűntette és más bűncselekmények miatt halmazati büntetésül 7 év 6 hónapi börtönbüntetésre, 8 év közügyektől eltiltásra, 6 év gazdasági társaságban betöltött vezetői tisztségviselői foglalkozástól eltiltásra és 2 millió forint pénzbüntetésre ítélte – áll a Győri Fellebbviteli Főügyészség sajtóközleményében.

A többvádlottas alapügyben a másodfokú eljárás jelentős elhúzódásához vezetett volna annak tisztázása, hogy adóigazgatási eljárás keretében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal milyen igényeket érvényesített az adócsalással érintett, részben az I. rendű vádlott tulajdonát képező, de közvetlenül vagy közvetve az I. rendű vádlott által irányított, részben továbbra is működő cégekkel szemben.

Az elcsalt adót viszont meg kell fizetni.

Bűncselekmény révén senki nem gazdagodhat. Attól, aki bűncselekmény révén gazdagodott, az így szerzett vagyont el kell vonni. A vagyonelvonás eszköze a vagyonelkobzás intézkedés. A vagyonelkobzás célja a bűnös úton elért vagyongyarapodás elvonása.

A vagyonelkobzásról utólagosan úgynevezett egyszerűsített felülvizsgálati eljárásban lehet és kell rendelkezni – írják.

Vagyonelkobzást kell pedig elrendelni arra a bűncselekmény elkövetéséből eredő vagyonra, amelyet az elkövető a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett. Ha más, így gazdálkodó szervezet gazdagodott ilyen vagyonnal, a vagyonelkobzást azzal, így a gazdálkodó szervezettel szemben kell elrendelni.

Az egyszerűsített felülvizsgálati eljárás során megállapíthatóvá vált, hogy az I. rendű terhelthez készpénzben visszajutott 538 111 177 forint általános forgalmi adó bevételből időközben a felszámolás alá került gazdasági társaságok által 30 195 000 forint és 89 070 475 forint adóhiány megfizetésre került. Az ezek után visszamaradt, senki által meg nem fizetett

418 845 702 forint általános forgalmi adó az, ami az állam adóbevételéből hiányzik, s amely összeggel az I. rendű terhelt gazdagodott.

A kiüresített gazdasági társaságok adóhatósági kötelezése nyilvánvalóan végrehajthatatlan, az adóhatósági igény kielégítést nem nyerhet. I. rendű terhelt vonatkozásában viszont nagy összegű forint-, deviza- és értékpapír számlák lettek zár alá véve, amelyek kamattal, hozammal megnövekedett összegéből a kiesett adóbevétel megtérülése biztosított.

Ezért a másodfokú ügyészség azt indítványozza a Győri Ítélőtáblának, mint másodfokú bíróságnak, hogy az I. rendű terhelttel szemben 418 845 702 forint összegben vagyonelkobzást rendeljen el – zárul a kommüniké.