A vádirat szerint a vádlott feladatai közé tartozott többek között a cég beszerzési tevékenységének irányítása, ellenőrzése és az abban való aktív részvétel, mellyel összefüggésben önállóan igazolta a beérkező áru minőségét és a számlák kifizethetőségét.
A vádlott munkaszerződése tartalmazta azt, hogy a munkakörével összefüggő tevékenysége során nem fogadhat el olyan ajándékot, juttatást vagy előnyt, amely alkalmas lehet döntésének befolyásolására, vagy ilyen befolyásolás látszatának keltésére.
A vádlott volt az, aki műszaki és termelési igazgatóként kiszámolta és levezette, hogy a cég számára a külső gazdasági partnerrel végeztetett festés négyzetméter ára mennyivel kedvezőbb, mintha azt saját munkában végeznék el. Ezen kimutatások alapján hozta meg a gazdasági társaság ügyvezetője a külső partnerrel történő szerződéskötésről szóló döntést.
Így lett a cég beszállítója az un. bérfestési munkálatok során az a gazdasági társaság, amelynek ügyvezetőjétől a vádlott heti két-három alkalommal Szegeden, a bérfestési munkák négyzetmétere után 100 forintot vett át saját maga részére. Mindezek alapján
a 2009-től kezdődő időszakban – közel hét év alatt – a vádlott a több százezer négyzetméter bérfestési munka után mintegy 41 millió forint jogtalan előnyhöz jutott,
mint az őt foglalkoztató gazdasági társaság önálló intézkedésre jogosult munkavállalója.
A főügyészség a vádlottat folytatólagosan, üzletszerűen, önálló intézkedésre jogosult személy által elkövetett vesztegetés elfogadása bűntettével vádolja.
A vádlott bűnösségének kérdésében a Szegedi Törvényszék fog dönteni.