Az önkiszolgáló menzák, a kétféle menü közötti választás, a vitaminpultok és az infrastrukturális fejlesztések az elmúlt időszakban jelentősen javították a hazai közétkeztetés színvonalát a Magyar Közétkeztetők Szövetsége (MKSZ) szerint – számolt be róla az Index.
A szervezet közölte: nőtt a közétkeztetés legnagyobb szegmensét jelentő, összesen 1,2 millió embert ellátó bölcsődei, óvodai és iskolai menzák forgalma. Az egészséges táplálkozás népszerűsítése is hozott eredményt: van, ahol mintegy 15 százalékkal emelkedett a zöldség- és gyümölcsfogyasztás.
Az MKSZ szakmai vezetője, Feigl Edit úgy véli, az irány megfelelő, azonban
a minőség és az elégedettség további javításához jogszabály-módosításokra, több forrásra és szemléletváltásra is szükség lenne.
A szervezet által benyújtott javaslatcsomag kapcsán Trompler Ildikó, a Tisza Párt korábban dietetikusként dolgozó országgyűlési képviselője egy egységes, hosszú távú települési közétkeztetési program kidolgozását sürgette.
„A közétkeztetés az egészséges táplálkozás és életmód, a fenntarthatóság és a közösségek életminősége szempontjából kulcsfontosságú terület” – hangsúlyozta a képviselő, hozzátéve, hogy az egészséges és ízletes ételek biztosítása mellett erősíteni kell a helyi termelők, gazdálkodók és beszállítók szerepét, hatékonyabbá kell tenni a beszerzést és az üzemeltetést, valamint korszerűsíteni kell a konyhákat, figyelembe véve a fenntarthatósági szempontokat is.
A szövetség egyik legfőbb javaslata a jelenleginél hosszabb, 45 perces ebédszünet a tanulók számára – alsó tagozatban ehhez az időt a tanórák rövidítésével lehetne előteremteni.
Ez nemcsak a táplálkozás-egészségügyi célok teljesülését és a nyugodt étkezést garantálná, hanem a gyermekek jóllakottságérzetét is növelné. Emellett szorgalmazzák egy úgynevezett „ebédóra” bevezetését, amely a Nemzeti alaptanterv egészségnevelési céljaival összhangban tanítaná meg a fiataloknak a tudatos és egészséges táplálkozás alapjait.
Annak érdekében, hogy ne romoljon a gyermekeknek szánt ételek minősége, az MKSZ hatósági minimumösszeget határozna meg a beszerzett alapanyagokra. A felnőtt fekvőbeteg-ellátásban a napi négyszeri étkezés nyersanyagnormája 2007 óta változatlan: a fejenként előírt kötelező összeg mindössze nettó 550 forint, miközben a szakma szerint a tisztességes élelmezéshez ma már legalább nettó 1800-2000 forintra lenne szükség naponta.
A gyermekétkeztetésben jelenleg nincs semmiféle alsó korlát, amennyit minimálisan költeni kellene a tanulók ételadagjaira, ami miatta közbeszerzéseken szinte mindig a legalacsonyabb ár dönt, ez viszont olcsó, gyenge minőségű alapanyagok használatához vezet.
Pontosan emiatt a szövetség korcsoportonként kötelező nyersanyagnorma rögzítését kéri.
A szigorodó egészségügyi előírások is kihívást jelentenek sok esetben. A 2025 februárjában módosított rendelet szerint 2028 szeptemberétől 50-57 százalékkal kell visszafogni az ételek sótartalmát. A szakemberek rámutatnak: ezt a konyhák önmagukban képtelenek teljesíteni, ha a pékáruk és a húskészítmények alapanyagszinten nem válnak kevésbé sóssá, így a sikerhez az élelmiszeripar, az agrárpolitika és az egészségügy összehangolt fellépésére van szükség.
A Magyar Közétkeztetők Szövetsége a szakemberhiányra is felhívja a figyelmet: az OKJ 2020-as kivezetése után 2026 szeptemberéig nem indult diétásszakács-képzés az országban, noha a rendelet előírja ilyen szakember vagy dietetikus jelenlétét a speciális étrendek biztosításához. És bár az oktatás idén ősszel újraindult, az élelmezésvezetők felkészítése kritikus szinten maradt: a korábbi átfogó képzés 100 órára (nagyjából két hétre) zsugorodott, ami után a végzettek akár tízezer fős konyhákért és súlyos allergiások étrendjéért felelhetnek.
Az MKSZ a közétkeztetés áfájának, valamint az egészséges élelmiszerek forgalmi adójának csökkentését is szorgalmazza.
A szervezet szerint ezek az intézkedések további érdemi javulást hozhatnának a menzákon. Feigl Edit felhívta rá a figyelmet, hogy az egészséges élelmiszerek forgalmi adójának csökkentésével jelentősen mérséklődne a nyersanyagköltség. Ez még több egészséges, hazai alapanyag felhasználását és további fejlesztéseket tenne lehetővé.
Az MKSZ rávilágított, hogy amíg kereskedelmi éttermi étkezés áfakulcsa 2018 óta 5 százalék, az iskolai és szociális közétkeztetésé 27 százalék. Összehasonlításuk szerint a környező országokban és a nagyobb uniós tagállamokban az iskolai közétkeztetés adómentes, vagy a legalacsonyabb, legfeljebb 10 százalékos adókulcs alá tartozik.
A közétkeztetés áfájának 27-ről 5 százalékra csökkentése változatlan nettó árak mellett 17,3 százalékkal mérsékelné a bruttó költségeket. Az MKSZ szerint ez a finanszírozó önkormányzatoknak, intézményeknek és a térítési díjat fizető szülőknek is jelentős könnyebbséget jelentene.