A Fővárosi Vízművek vezérigazgatója szerint az ország nincs felkészülve egy újabb forró nyárra, de a kérdés nem az, hogy van-e elég víz, inkább az, hogy jól tudunk-e gazdálkodni vele? Budapest vízellátása a szárazság ellenére stabil volt, az ivóvízellátás nem forgott veszélyben – mondta Csörnyei Géza az Életzöld, így készül fel Budapest a klímaváltozásra című konferencián.
„És hogy mit tudunk ma, amit a nyár előtt nem tudtunk? Most már nem csak számításaink vannak, és ez nagyon jó hír. A Fővárosi Vízművek korábban modellezéssel, számításokkal abból indult ki, hogy működne a rendszer, ha a Duna addig ismert legszélsőségesebb kis vizét tapasztalnánk. Az egyik fontos viszonyítási pont a korábban megtapasztalt 33 centiméteres legalacsonyabb vízállás volt. 2018 őszén nagyjából 450 ezer köbméteres fogyasztás mellett azt láttuk, hogy különösebb gond nélkül ki tudja a várost szolgálni a rendszer. Viszont nem voltunk abban biztosak, hogy 500 vagy 600 ezer köbméteres fogyasztással is meg tud-e birkózni.
Az idei nyár olyan helyzetet hozott, amely túlmutat azon a tartományon, amelyről korábban valós üzemi tapasztalatok voltak”
– fogalmazott. A legforróbb napokon Budapest napi vízfogyasztása megközelítette a 640 ezer köbmétert, ezt meghaladó mennyiséget csak a 80-as évek végén mértek – tette hozzá Csörnyei Géza.
Ezért ma már pontosabban látják, hogy hol kell különösen figyelniük a következő hőhullám idején:
- nemcsak az számít, hogy van-e elegendő víz a főváros lakói számára, hanem az is, hogy oda tudják-e juttatni azt a vízmennyiséget, ahol hirtelen nagyon sokra van szükség.
- nem minden vízellátó rendszer egyformán erős. Budapest nagy vízbázisai és vízellátó rendszere jelentős tartalékokkal rendelkezik, hiszen tudják a szakemberek a vizet „ide-oda mozgatni”, nagy területen tudnak kiegyensúlyozni és szolgáltatásbiztonságot képezni. De egy kisebb település egészen más helyzetben van. Például Dunabogdány rendkívül magas vízfogyasztása miatt meghaladta a rendszer kapacitását a vízigény, nem tudott már kiszolgálni a rendszer – tette hozzá a vezérigazgató, aki szerint jobb összekapcsolni a kisebb rendszereket.
- a szárazság nem csak a Dunáról szól. A tartós szárazság a talajt is megváltoztatja. A kiszáradott talaj mozoghat, zsugorodhat, ez pedig további terhelést jelent a földben húzódó egyébként sem fiatal vezetékeknek.
Ez utóbbi különösen Budapesten fontos, ahol az ország legöregebb víziközmű elosztó rendszerét működtetik.
„Nagyon sok száz évnél idősebb vezetékünk van, és jelentős a felújítási igény, ami évek óta halmozódik.
A szélsőséges időjárás nem okozója a hálózat öregedésének, de felerősíti annak következményeit” – fogalmazott Csörnyei Géza, aki szerint nem elég elrendelni a vízkorlátozást, azt ellenőrizni is tudni kell. Különösen a korlátozással érintett nagyobb fogyasztóknál olyan mérésekre van szükség, amelyekből gyorsabban látható a tényleges használat, illetve annak a változásai. A távleolvasás nem pusztán kényelmi szolgáltatás, hanem szélsőséges helyzetben az ellátásbiztonság egyik legfontosabb eszköze is.
A Fővárosi Vízművek Zrt. vezérigazgatója szerint a változó éghajlathoz való alkalmazkodást nem lehet kizárólag a közműszolgáltatótól várni,
a fogyasztóknak is másképp kell gondolkodniuk arról, hogy mikor, mire és milyen minőségű vizet használnak.
A vízdíj pedig nem arról szól, hogy mennyibe kerül egy köbméter víz. Ebből az összegből nem csak azt kell finanszírozni, hogy folyjon a csapból a víz, nem csak a működésre kellenek azok a pénzek, hanem fenn kell tudni tartani és folyamatosan meg kell tudni újítani azt az óriási rendszert, amely a vizet a kutaktól az otthonokig eljuttatja. Hosszú időn keresztül nem volt elegendő forrás a rekonstrukciókra, a felújítások elmaradtak, vezetékek öregszenek, és ez gyakori tönkremenetelekhez vezet – mondta.
Az idei nyár egy másik kérdést is felvet, hiszen a vízdíjrendszer hosszabb távon a tudatosabb vízhasználatot is segíthetné. Egy korszerű díjrendszernek egyszerre kellene biztosítania
- a biztonságos szolgáltatást,
- a szükséges fejlesztések finanszírozását, valamint
- az ösztönzést az ésszerű vízhasználatra.
Csörnyei Géza szerint az ország nincs felkészülve egy újabb forró nyárra, de a kérdés nem az, hogy van-e elég víz, inkább az, hogy jól tudunk-e gazdálkodni vele.
Karácsony Gergely: a jövőből visszanézve ez nem rekordmeleg nyár volt, hanem az egyik leghűvösebb
Az eddigi városvezetői politikája helyességét véli igazolni a száraz és forró nyár hatásait elemezve Karácsony Gergely főpolgármester, aki erről szintén az Életzöld, így készül fel Budapest a klímaváltozásra című konferencián beszélt.
Bár megdőlt az összes melegrekord és az aszály is rendkívüli volt, az idei nyárban mégis lehetőséget kell látnunk – mondta, hozzátéve: „azt javaslom, hogy ne úgy tekintsünk az idei nyárra, mint egy rekordnyárra, mert akkor hajlamosak vagyunk elhinni, hogy a következő nyarak ennél enyhébbek lesznek, miközben semmi okuk nincs ezt feltételezni. Inkább úgy beszéljünk és úgy tekintsünk az idei nyárra, mint ami az eddigi életünk egyik legkellemesebb, leghűvösebb, legcsapadékosabb nyara volt, és akkor fel tudunk készülni arra, hogy milyen nyarak jönnek majd eztán Budapesten. Minden rendelkezésünkre álló tudásunk arról szól, hogy
az átlaghőmérséklet növekedni fog Budapesten, és a csapadékmennyiség, ami a városra esik, az egész évre tekintve nem fog változni érdemben, viszont nyáron nyaranta kevesebb eső fog esni, és az az eső, ami leesik, az ráadásul sokkal koncentráltabban fog megérkezni”.
Az átlaghőmérséklet növekedése a városon belül nagyon különbözően érintheti az egyes területeket – fogalmazott a főpolgármester. „Ma is van egyfajta olló, ha úgy tetszik, a kevésbé burkolt területek, a budai és a pesti oldal között. Ez az olló azonban ki fog nyílni, méghozzá drámai mértékben. Nagyon nagy változás lesz abban, hogy bizonyos városrészek sokkal inkább fel fognak melegedni, mint más városrészek” – mondta.
Karácsony Gergely szerint Budapest jól vizsgázott a Duna alacsony vízállásával, ami nem hozott krízishelyzetet. Ebből azonban nem következik az, hogy a víz valami olyan dolog, ami korlátlanul rendelkezésre áll.
Úgy vélte, a főváros politikája a nyáron igazolást nyert: „Ha ma valaki kimenne tövig vágni az egyébként szándékosan nem kaszált városi réteket, akkor kevésbé hozna lájkokat a Facebookon. Amikor arról beszélünk, hogy meg kell újítani a vízhálózatunkat, amikor arról beszélünk, hogy igazságtalan a mai vízdíjrendszer, amiben a különböző fogyasztásokat egyformán támogatjuk, miközben ez a társadalmi igazságosság szempontjából súlyos kérdéseket vet föl, az igazolást nyert. Lehetett látni például ezen a nyáron, hogy
bizonyos városrészeken ugyanannyi vizet használtak a budapestiek, máshol pedig ötször annyit.
Szóval minden, amiről az elmúlt időszakban beszéltünk, azt gondolom, hogy igazolást nyert, és egyfajta ösztökélést jelent arra, hogy folytassuk azt a politikát, amiben a város önálló képességén keresztül próbálunk alkalmazkodni a változó klímához” – fogalmazott Karácsony Gergely főpolgármester.
Bardóczi Sándor főtájépítész a budapesti fahelyzetről
A fák ültetésekor nagyobb közműmentes gyökérterületre lenne szükség – mondta a konferencián Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze, aki sürgette egy pontosabb, a fákat is tartalmazó e-közmű térkép elkészítését.
„Borzasztóan nagy hangsúlyt kellene fektetnünk a fák jogaiban az élettérvédelemre. Béccsel nagyon szorosan tartjuk a kapcsolatot, és az a tapasztalatunk, hogy
Bécsben fele annyi közterületi fa van, mint Budapesten, de a fele annyi fának kétszer nagyobb a lombkoronája.
És ez azért lehetséges, mert ők egy olyan metódust követnek, ahol olyan belvárosi utcákban, ahol a közműterhelés szinte lehetetlenné teszi azt, hogy fákat ültessenek, ott nem is próbálkoznak ezzel. Viszont azokon a területeken, ahol lehetséges közműmentesen fákat ültetni, ott egy nagyon jelentős gyökérteret biztosítanak. A bécsi szabályozás minimum 9 négyzetméter közműmentes gyökérteret biztosít egy fának. Mi jelenleg, az új protokoll szerint, 4 négyzetmétert tudunk biztosítani, és ez egy évvel ezelőtt még 2,25 négyzetméter volt” – ismertette.
A törzskörméreten alapuló fapótlással az a baj, hogy Budapesten elfogynak a fahelyek
– mondta a főtájépítész, hozzátéve: ez ma Budapesten minden kerületre jellemző. Jó lenne abban gondolkodni, hogy a jövő nemzedék fáinak biztosítsanak megfelelő életteret, gyökérteret. „Ez azt jelenti, hogy a kompenzációs összeg jelentős részét nem arra kellene fordítani, hogy nagy fákat ültessünk egy lehetetlen helyre, hanem arra kéne törekedni, hogy lehetőleg minél kisebb fákat ültessünk, amelyek jobban tudnak alkalmazkodni a klímához, de egy borzasztóan nagy gyökértérbe” – mondta.
Bardóczi Sándor szerint nagyon korrekt, precíz és sokszor megmért adatbázisra lenne szükség.
„Mi Budapesten azt az ígéretet tettük a Radó Dezső tervben, hogy 2030-ra lesz egy olyan átfogó fakataszter, zöld kataszter, amiben remélhetőleg a fővárosnak és minden kerületnek a közterületi fája, illetve zöldfelülete látszik. Ebben haladunk előre lépésről lépésre. Időközben bejöttek olyan technológiák, amelyek lidaros rendszerrel, távérzékeléssel, mesterséges intelligenciával fel tudják gyorsítani és olcsóbbá tudják tenni ezeket a méréseket. Nagyon jó lenne, ha ehhez nemcsak törvényi szabályozás társulna, hanem pályázható forrás is, mert nagyon sok önkormányzat azzal küszködik, hogy ezeket a viszonylag olcsó, de mégiscsak költséges méréseket nem tudja elvégezni” – emelte ki.
A főtájépítész szerint
a tervezéseket is megkönnyítené, ha az e-közmű adatbázisban a fákat is feltüntetnék, mert ennek híján gyakran a helyszíni felmérés után áttervezések válnak szükségessé.
Tapasztalatuk szerint nagyon sok kerületi szabályozás fölött eljárt az idő. Például vannak olyan előírások, amelyek azt mondják ki, hogy 10 centinél magasabb gyep a kerületben nem lehet, folyamatos kaszálással kell fönntartani a zöldfelületeket – miközben az látszik, hogy ez a sok kaszálás kiszárítja a talajt és nem célravezető minden területen. A szakember szerint törvényi alapon lehetővé kellene tenni a különbségtételt, hiszen bizonyos területek extenzívebben tarthatóak fenn és a város ökológiai szolgálatába állíthatók, miközben az intenzíven használt területeken öntözésfejlesztést kell előirányozni, mert különben ezek a területek nem lesznek fenntarthatók.
Bardóczi Sándor szerint a munkálatokat az önkormányzati költségvetés minimum 2 százalékával, emellett a zöldfelület fenntartására szánt állami forrással és uniós pályázatokkal lehetne finanszírozni. A főtájépítész megjegyezte: az állam a budapesti önkormányzatnak 2013 óta 500 millió forintot ad, miközben a zöldfelületi fenntartási igény 15 milliárd forint évente, aminek nagyjából a felét tudja a Fővárosi Önkormányzat biztosítani.
A cikk alapjául szolgáló interjúkat Domanits András készítette.