Vitézy Dávid augusztusi „előzése” után szeptemberben is megőrizte vezető pozícióját a politikusok népszerűségi listáján az Europion legfrissebb kutatása szerint.
Nyilván a hónapról hónapra történő változások okait nehéz egy-egy mérésből felfejteni, de az mindenképpen elmondható Vitézy Dávid esetén, hogy az uniós politikai fordulat, illetve az EU-s pénzek idézőjelben hazahozatala a Tisza-kormány sikertörténetének tűnik a különböző ügyek válaszadói értékelése szerint, és ez az ügy elég szorosan összeforrt Vitézy Dávid szereplésével – mondta Bojár Ábel, a Europion kutatási igazgatója az InfoRádióban, hozzátéve: ez az egyik ok, ami fontos szerepet játszhatott, a másik pedig az aktivitása. Magyar Péter kormányfő után talán Vitézy Dávid volt az a miniszter ebből a kormányból, akit a leggyakrabban lehetett látni, a legtöbbet szerepelt a hírekben, és a legfegyelmezettebb volt a közösségi médiajelenlétét illetően. Ráadásul ő eleve egy népszerű és ismert miniszter volt a kormány felállásának idején, eleve kedvezőbb pozícióból indult, mint több minisztertársa.
A kérdésre, hogy nem lesz-e abból baj, amikor egy miniszter népszerűbb a miniszterelnöknél, az elemző azt mondta: „okozhat ez konfliktusokat egy kormányon belül, de én azt gondolom, hogy
Magyar Péteren fog múlni, hogy vetélytársat lát-e Vitézy Dávidban, vagy pedig pozitívumként értékeli, hogy sikeres volt a kormányösszeállítás.
Önmagában nem gondolom, hogy ez probléma kell hogy legyen, és azt se gondolom, hogy ez precedens nélküli, akár a Fidesz kormányok idején talán nem volt ilyen, de a korábbi kormányok idején azért előfordult, tehát nem precedens nélküli a helyzet”
Az elemző szerint Vitézy Dávid közösségi médiahasználata nem feltétlenül Magyar Péterhez képest eredményes és sikeres, hanem a többi miniszterhez képest. Például Kapitány István, Orbán Anita, több olyan miniszter is van ebben a kormányban, akik az elején nagyon népszerűek voltak, hasonló szinten álltak, mint Vitézy Dávid. Ami jó kontraszt itt, hogy a közösségi médiahasználat mennyit segít, az esetleg Ruff Bálint példája – fogalmazott. Ruff Bálint amennyire prominens minisztere ennek a kormánynak, és amennyire sokat szerepelt korábban, például a Telex-interjúját több mint egymillióan megnézték, mégis azt látni, hogy kevesebben ismerik, és kevésbé is népszerű, mint például Vitézy Dávid. Ez csak egy példa arra, hogy a közösségi médiajelenlét is használ, és az mennyiben segíthet a népszerűségen. Ami pedig az ismertséget illeti, a legaktívabb és legismertebb miniszterek kezdenek felzárkózni Magyar Péter mögé, aki nyilván egyértelműen topon van ebben – mondta.
A kérdésre, hogy mennyire lettek ismertek a Tisza azon politikusai, akik közül sokan csak április 12-ével léptek a közélet színpadára, addig saját egzisztenciával bíró emberek voltak, Bohár Ábel azt mondta: messze nem annyira ismertek még, mint a Tisza korábbi élvonala.
Nagyon sok olyan név van, akár Ruff Bálinton kívül, például Bujdosó Andrea, akit a válaszadóknak csak a fele tudott elhelyezni.
Sokaknak egyszerűen azért nincs több Tisza-politikusról is véleményük, mert nem ismerik őket.
Ezek olyan ismertségi szintek, amik nem közelítik még meg a korábbi Fidesz-kormányok minisztereinek az ismertségét. Van egy lassú tendencia, tehát kezdenek beérni, kezdenek „háztartási nevekké” válni ezek a miniszterek, de még messze nem vagyunk ott, hogy ismertségben utolérjék a korábbi kormányok ismert arcait – tette hozzá.
Orbán Viktor volt miniszterelnök, jelenlegi pártelnök nagyon megosztóan áll, ami talán nem meglepő – fogalmazott. Ami érdekes, hogy kicsit javítani tudott, ahogy a Fidesz is egy picit, hibahatáron belül ugyan, de javítani tudott a támogatottságában az előző hónaphoz képest. Orbán Viktort a korábbi hónapban a válaszadók 28 százaléka látta volna fontos közéleti szerepben, szeptemberben ez nőtt 3 százalékpontot, 31 százalékra módosult, de ami nagyon fontos, hogy
Orbán Viktor továbbra is egyértelműen a messze legelutasítottabb politikus. Sokkal elutasítottabbá vált, mint Toroczkai László.
A válaszadók több mint fele, 55 százaléka Orbán Viktort nem látná szívesen fontos szerepben, és ezen belül is 47 százalék, aki egyáltalán nem, tehát aki az 5-ös skálán 1-es értékelést adott neki. Ebben messze kimagaslik a mezőnyből. Érdemes mondjuk Toroczkai Lászlóhoz hasonlítani ilyen szempontból, mert ő is 31 százalékos népszerűségi szinten van, tehát megegyezik a volt kormányfővel, de nem utasítják el ennyien. Csak 32 százalék az, aki egyáltalán nem látná őt fontos szerepben. Talán ez érdekesség, hogy Orbán Viktor egy sokkal elutasítottabb politikussá vált, mint Toroczkai László.
A kérdésre, hogy a Tisza Párt népszerűségének csökkenése száz nap után mennyire tipikus, és nagyobb-e a szokásosnál, azt mondta: egy választások után ez a tendencia teljesen normális. Talán azért nehéz ezt a szokásoshoz hasonlítani, mert a Tisza népszerűsége egyáltalán nem a szokásos szintekről indult. Az, hogy egy párt a ciklus elején a választási eredményéhez képest is jobban szerepel a kutatásokban, az teljesen normális. De ha a többi intézet kutatást is egybevesszük, és mondjuk kiátlagoljuk, akkor azt lehet látni, hogy tényleg
történelmi rekordszintekről indult május-június környékén a Tisza népszerűsége. Ehhez képest ez az 5 százalékpontos veszteség csak egy szerény visszaesésnek mondható
mind a teljes népességben, mind a pártválasztók körében, mind a biztos szavazó pártválasztók körében – fogalmazott, hozzátéve: ez körülbelül azt jelenti, hogy a Tisza a május-júniusi támogatói 10 százalékát vesztette el. Azért azt is vegyük figyelembe, hogy ezek között olyan támogatók is vannak, akik adott esetben nem is szavaztak rájuk, vagy nem jó szívvel szavaztak rájuk. Mondjuk a „győzteshez húzás” miatt mondják be esetleg a kutatónak, hogy rájuk szavaznának. Tehát itt nagyon laza pártkötődésű, politikai kötődésű szavazópolgárokról is szó van, és az ő lemorzsolódásukhoz nem is feltétlenül kell egy „negatív trigger”. Elég csak az, hogy egyszerűen mondjuk megszűnik valakinek a politikai érdeklődése, és akkor már azt mondja, hogy „nem tudom”. Úgyhogy
nem gondolom, hogy ezek a számok tömeges elfordulásra utaló jelek lennének.
Főleg, ha megnézzük az ügyeket is: azt látni, hogy azokat az ügyeket, amiket a leginkább kritikusan tárgyalt a sajtó, legyen ez az államfői jelölés, legyen az Ungár Anna jelölése, legyen az augusztus 20-i tűzijáték szervezése, ezek csupa olyan ügyek, amikre sokkal kevesebben mondták, hogy szoros figyelemmel követték. Egy példa: volt egy vita az augusztus 20-i tűzijáték megszervezése kapcsán. Ez az az ügy, amit a legkevesebben jelöltek meg, hogy szorosan követték volna. A válaszadók kevesebb, mint fele, csupán 44 százaléka mondta, hogy nagyon vagy elég szorosan követte a témát. Ez messze elmarad az olyan ügyektől, mint a nyári energiaválság, vagy a 17. alkotmánymódosítás. Tehát azt látni, hogy a Tiszára elvileg kényes ügyek nem keltettek olyan állampolgári érdeklődést, nem találkoztak olyan állampolgári figyelemmel, mint más fontosabb ügyek – mondta Bojár Ábel, a Europion kutatási igazgatója az InfoRádióban.
.A cikk alapjául szolgáló interjút Exterde Tibor készítette.