Magyarország Alaptörvényét július derekán az új parlamenti kétharmad már kétszer módosította, a július 19-én hatályba lépett módosítás már a tizenhetedik volt a sorban összesen.
Az alaptörvényi változással összhangban törvényi módosítások is szükségessé váltak, amelyeknek a legfőbb céljuk az Alkotmánybíróság működésének, függetlenségének és jogosítványainak helyreállítása.
A legfontosabb szabályváltozás az, hogy
- az Alkotmánybíróság elnökét maga az Alkotmánybíróság tagjai választják meg, de
- csak 3 éves időtartamra, nyilvános eljárás keretében.
- A pályázatot az eseti bizottság készíti elő, majd a teljes testület szavaz róla.
További változás, hogy a Magyar Közlönyben kell közzétenni az Alkotmánybíróság döntéseit, az erre eddig hivatott Alkotmánybíróság Határozatai című lap ezzel párhuzamosan megszűnik.
Kikerül a jogrendszerből továbbá az a szabály, amely az Országgyűlés köztársasági elnök akadályoztatására vonatkozó határozatának előzetes alkotmánybírósági vizsgálatát írta elő. Az Alkotmánybíróság teljes ülése együttes akadályoztatás esetén az életkorban legidősebb alkotmánybírót jelöli ki a testület összehívására és vezetésére, így elkerülhető a működési akadály.
Visszaáll ezen kívül az Alkotmánybíróság költségvetési önállósága, külön fejezetként, az előző évivel megegyező vagy nagyobb összeggel.
A rendeletben különös figyelmet kap az alkotmányos kontroll megerősítése és az indokolatlan jogi párhuzamosságok megszüntetése.
A Magyar Közlönyben hétfőn közzétett törvényjavaslati szöveget augusztus 4-ig lehet véleményezni, ezt követően szavaznak róla a parlamentben.