Elkészült az idei költségvetési leltár, az ütemterv szerint az új hiánycélt augusztus végén határozzák meg, és átfogó törvénymódosítást nyújtanak be a 2026-os évről – mondta a pénzügyminiszter háttérbeszélgetésen szerdán Budapesten.
Kármán András ismertette az idei költségvetési számok „történetét”:
- a költségvetési törvényben 3,7 százalékos hiánycélt tervezett az előző kormány 2026-ra,
- a választások utáni átadáskor a belső előrejelzés 6,8 százalék deficitet mutatott,
- ami az átvilágítás után, további hiánynövelő tételek miatt 7,2 százalékra módosult.
- A valós örökség 8,3 százalékos hiány,
- az EU-megállapodás alapján várható deficit pedig a GDP 7,5 százaléka lenne további intézkedések nélkül.
„Ez nem hiánycél”
– fogalmazott a pénzügyminiszter.
A Pénzügyminisztérium közleménye szerint a GDP arányosan 3,1 százalékpontos eltérés legnagyobb része politikai döntésekhez kötődik.
Azok a kampányintézkedések, amelyek nem szerepeltek a 2026-os költségvetési tervben, 1,3 százalékponttal növelik a hiányt. Ezek között a 14. havi nyugdíj bevezetése és a közszférában dolgozók otthonteremtési támogatása együttesen 0,4 százalékponttal járulnak hozzá a hiány emelkedéséhez.
Az előnytelen szerződések és a kontrollálatlan kiadások – többek között a 35 éves útkoncesszió többletkiadása és a Budapest-Belgrád vasútfejlesztés – hatása 0,9 százalékpont.
Az uniós bírósági döntések nyomán visszafizetendő CO2-kvótaadó és kiegészítő bányajáradék közel 0,5 százalékponttal rontja az egyenleget.
A vártnál gyengébb gazdasági pálya hatása 0,3 százalékpont: a gazdasági növekedés 2025-ben a tervezett 2,5 helyett 0,5 százalék volt, 2026-ban pedig a 4,1 százalékos terv helyett 1,6–2,0 százalékos növekedés várható.
Az elmúlt hetekben elvégzett részletes átvilágítás további, a GDP 0,4 százalékának megfelelő hiánynövelő tételt tárt fel: az önkormányzati egyenleg romlását, az N7 állami hadiipari cég terven felüli költéseit, a be nem tervezett űrkutatási szolgáltatási díjat, az M49-es és egyéb útfejlesztéseket, valamint az egészségügy megnövekedett hiányát. Ennek következményeként a további intézkedések nélküli hiány-előrejelzés a GDP 6,8 százalékáról 7,2 százalékára emelkedett.
Az örökölt hiány kormányváltás nélkül a GDP 8,3 százaléka lett volna
– írják. A pénzügyi tárca szerint a költségvetés a GDP 1,1 százalékát kitevő 969 milliárd forint összegben számolt olyan európai uniós forrással, amelyet az előző kormányzat a jogállamisági és antikorrupciós szupermérföldkövek teljesítésének hiányában nem tudott volna lehívni a helyreállítási és ellenállóképességi eszközből (RRF).
A valós örökséget ezért az ezen bevételek nélkül számított hiány jelenti. Az államháztartás hiánya a korábbi kormány hatalmon maradása esetén a tervezett 3,7 helyett további intézkedés nélkül a GDP 8,3 százaléka lett volna – írja a pénzügyminisztérium.
A kampány során vállalt transzferek és adócsökkentések összességében a GDP 2 százalékával növelték a hiányt – fele már a költségvetésbe építve, fele azon felül. A 8,3 százalékos örökölt hiány azonban egyértelműen jelzi, hogy ezekre a kiadásokra nem volt fedezet.
Az EU-megállapodás a GDP 0,5 százalékával csökkenti az idei hiányt.
Az RRF keretében érkező 6,5 milliárd euró támogatás hiánycsökkentő hatása 2026-ban 1086 milliárd forint, a GDP 1,2 százaléka. Ennek meghatározó része a korábban végrehajtott programokra beérkező 2,7 milliárd euró.
Az örökölt, uniós források nélkül számított 8,3 százalékos hiányt
- az EU-támogatások hazahozatala (0,5 százalékponttal),
- a KEKVÁ-k megszüntetése (0,2 százalékponttal),
- valamint a forint erősödése és a hozamok csökkenése (0,1 százalékponttal)
mérsékli, így további intézkedések nélkül a 2026-os hiány a GDP 7,5 százaléka lenne.
Az új hiánycélt a kormány augusztus végén határozza meg a 2026-os költségvetés módosításának parlamenti beterjesztésekor.
Az idei évet emellett jelentős egyszeri tételek terhelik – közölte a Pénzügyminisztérium. Ilyenek
- a fegyverpénz honvédelmen kívüli hatása,
- az uniós bírósági döntések miatt visszafizetendő adók,
- a kifutó otthontámogatási programok,
- a politikai célú többletköltések és
- a halasztott önkormányzati kiadások,
amelyek a GDP 0,9 százalékával rontják a hiányt. E tételek nélkül a 2026-os hiány a GDP 6,6 százaléka körül alakulna további intézkedések nélkül.
A további intézkedések nélkül várható 2027-es hiányt ehhez a szinthez képest
- az édesanyák adómentességének jövő évre ütemezett lépése 0,2 százalékponttal,
- a 14. havi nyugdíj bővítése 0,1 százalékponttal,
- az Otthon Start Program 0,1 százalékponttal
emelheti.
Ezen hatásokat ellensúlyozzák többek között a csökkenő kamatkiadások (0,2), az állami vagyon kiadások csökkenése (0,2), a hazai társfinanszírozás mérséklődése az uniós programoknál (0,2), valamint a működési és egyéb kiadások mérséklődése (0,3). Mindezek eredőjeként további intézkedések nélkül 2027-ben a GDP 6,1 százalékának megfelelő hiány vetíthető előre.
Az új, következő évre vonatkozó hiánycélt a kormány október végéig határozza meg
– írja a Pénzügyminisztérium.