A Karácsony Gergely főpolgármester jegyezte javaslatot 19 igennel, 4 nem szavazat ellenében támogatta a testület.
A reklám- és reklámeszköz-elhelyezési tilalommal érintett területek meghatározásáról szóló rendelet szerint a jövőben Budapesten közterületen és közterületről látható magánterületen reklám alapvetően az utasváró részét képező, tehát közcélt is szolgáló citylight reklámeszközön, illetve úgynevezett vonalas tetőreklámként, továbbá a hagyományos belvárosi sugárutak esetében hirdetőoszlopon jelenhet meg.
„Ez a szabályozás együttesen biztosítja a reklámszennyezés radikális csökkentését, illetve a városkép védelmét” – fogalmaztak az elfogadott javaslatban.
Budapest közigazgatási területén – a hivatalos állami reklámkataszter szerint – 15 688 közterületi vagy közterületről látható reklámeszköz található. A fővárosban jelenleg 8393 óriásplakát, 955 hirdetőoszlop és több mint 200 reklámháló van bejelentve
Mint az elfogadott javaslatban rámutattak, az Országgyűlés keddi döntése széleskörű szabályozási autonómiát ad a helyi önkormányzatok számára, lehetővé téve azt, hogy rendeletben határozzanak meg olyan területeket, ahol reklám, reklámhordozó nem helyezhető el. Ezt olyan módon is megteheti a helyi önkormányzat, hogy a helyi sajátosságokhoz igazodóan egyes reklámeszköz-típusok elhelyezését tiltja meg. A törvény átmeneti rendelkezései alapján az újonnan bevezetésre kerülő tilalmak esetében december 31-ig kell a reklámeszközöket eltávolítani.
A Fővárosi Közgyűlés döntésével az óriásplakátok és más hasonló méretű reklámeszközök elhelyezését általános jelleggel tilalmazza. Hirdetőoszlopok – a várostörténelmi hagyományok nyomán - a jövőben csak a Nagykörút pesti szakaszán, a pesti Kiskörúton, illetve a Bajcsy-Zsilinszky út, az Andrássy út, a Rákóczi út és az Üllői út körutak közötti szakaszán lehetnek.
A döntés értelmében a reklámhálókra is tilalmat vezetnek be a város teljes területén. Továbbá az elfogadott szabályozás általános jelleggel tilalmazza az épületre, falra, kerítésre, kioszkra vagy épületnek nem minősülő építményre szerelt reklámeszközök elhelyezését. Az általános tilalom alól – összhangban a budapesti városképi hagyományokkal – kivételt képeznek a hagyományosan tetőkön elhelyezett korábbi neonreklámok.
A szabályozás – a városképre gyakorolt kedvezőtlen hatás miatt – tűzfalon, telefonállomáson, valamint segélykérő telefonon sem engedi meg reklám elhelyezését.
A rendelet október 1-jén lép hatályba.
A Fővárosi Közgyűlés felkérte Karácsony Gergelyt, hogy a Budapesti Közlekedési Központ útján mérje fel, hogy egy korábbi javaslatban szereplő 400 új utasváróhoz képest hány további utasváró telepítésére van gazdaságilag észszerű megoldás a megváltozott reklámszabályok között.
Az elfogadott javaslat szerint a közterületi reklámszabályozás radikális átalakítása a BKV reklámfelületeinek piaci értékét vélhetően jelentősen megemeli, így aktuális egy új hasznosítási koncepció kidolgozása. A reklámszennyezés csökkentése érdekében a BKV által üzemeltetett járművek ablakain nem lehetne ragasztott reklám, továbbá a mozgólépcsők közötti területen, illetve az állomások padlóján és falán sem. A járművek belső terében elhelyezett, kis méretű reklámhordozók eltávolítása ugyanakkor nem indokolt – írták.
Karácsony Gergely a vitában történelmi pillanatnak nevezte, hogy a város településképi szempontokat érvényesít a reklámok szabályozásával, ugyanis semmilyen közérdek nem fűződik a közterületek „telepakolásához”. Vagyis a javaslat szerint csak azok a hirdetőoszlopok maradhatnak meg, amelyek illenek a történelmi városképhez. Teljesen irreális helyzet, hogy plakáterdőben járunk a politikai kampányok idején – tette hozzá.
„Utasítsák el!”
Bauer Tamás Frigyes, a Magyar Reklámszövetség képviselője viszont arra szólította fel a képviselőket, hogy utasítsák el a javaslatot, amely – mint mondta – szakmai egyeztetés és hatástanulmány nélkül került a közgyűlés elé, és ellehetetlenít egy több tízmilliárd forintos iparágat. Szerinte a javaslat elfogadása esetén számos vállalkozás kerül lehetetlen helyzetbe, ami munkahelyeket és családok megélhetését sodorja veszélybe. Továbbá évi egymilliárd forint bevételtől fosztja meg a fővárost. Példaként említette, hogy miközben Budapesten 15 688 plakáthely létezik, addig Bécsben 22 ezer, az osztrák főváros pedig nem megszünteti, hanem szabályozza a reklámfelületeket. Ők is ezt kérik – mondta.
A Fidesz–KDNP fővárosi képviselői egyetértettek abban a reklámszövetséggel, hogy a rendelet megszületése előtt hatásvizsgálat és társadalmi egyeztetés szükséges. György Bence azt mondta, hogy ennek hiányában törvénysértő az intézkedés, és vállalkozásokat, munkahelyeket sodor veszélybe.
Ezzel szemben a DK, a Podmaniczky Mozgalom, a Párbeszéd-Zöldek, és a Tisza Párt képviselő azzal érveltek, hogy az elmúlt években vizuális környezetszennyezés és közterületi gyűlöletkeltés folyt a reklámozók közreműködésével, a szervezet pedig nem tanúsított önszabályozást.
Szaniszló Sándor (DK) kiemelte, hogy háborús uszítás és lejárató kampányok uralták az utcákat, Barna Judit (Tisza Párt) szerint pedig a politikai plakátok mentálisan károkat okozta, például félelmet és szorongást keltettek a gyermekekben, miközben gazdagították a NER-es cégeket.
Barabás Richárd (Párbeszéd-Zöldek) szerint a reklámokkal pont annak a féktelen kapitalizmusnak engednek teret, amely „felzabálja a bolygót”. Gál József (Podmaniczky Mozgalom) azt kifogásolta, hogy az utcák úgy néznek ki, mint egy szupermarket akciós újságja.