Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

A kegyelmi ügytől a nemzeti konzultációig – ez történt a magyar politikában 2024-ben

Infostart / InfoRádió - Varga Mónika
2024. december 28. 10:33
A 2024-es év fordulatot hozott a magyar belpolitikában. Megjelent egy új szereplő, majd egy párt, maga mögé állította az ellenzéki szavazókat, és két nagy szemben álló politikai tábor alakult ki az országban. Az InfoRádió összeszedte 2024 legfontosabb belpolitikai eseményeit.

Februárban pattant ki az az ügy, ami aztán 2024 hazai közéleti történéseit meghatározta. Február másodikán jelent meg a 444.hu-n egy cikk arról, hogy Novák Katalin köztársasági elnök 2023 áprilisában kegyelmet adott a bicskei gyerekotthon igazgatóhelyettesének, akit kényszerítés miatt börtönbüntetésre ítéltek. K. Endrének tudomása volt arról, hogy felettese több gyereket is molesztált, és ezzel kapcsolatban hamis vallomásra próbálta rávenni az érintett fiatalokat. A Sándor Palota szűkszavú közleményeket adott ki az ügyről, és Novák Katalin is csak egy diplomáciai sajtótájékoztatón reagált.

A közvéleményt egyre jobban foglalkoztató ügyben megszólalt Orbán Viktor miniszterelnök is, közölte, hogy benyújtott egy alkotmánymódosítást, amely lehetetlenné teszi, hogy kiskorú gyerekek sérelmére elkövetett szándékos bűncselekmény esetén az elkövető kegyelmet kaphasson. Az ezt követő napokban egyre többen határolódtak el a köztársasági elnöktől. Február 10-én Novák Katalin lemondott.

A kegyelmi döntést még igazságügy-miniszterként ellenjegyző Varga Judit is lemondott parlamenti mandátumáról és visszavonta európai parlamenti képviselő-jelöltségét. Február 16-án a kegyelmi kérvényt tanácsadóként támogató Balog Zoltán is lemondott a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnökségéről. Aznap több tízezer ember tüntetett Budapesten a gyermekbántalmazás ellen, a demonstrációt ismert influenszerek szervezték.

Február 26-án megválasztották Novák Katalin utódját, Magyarország köztársasági elnöke Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság addigi elnöke lett.

A kegyelmi botrány idején tűnt fel Magyar Péter, Varga Judit volt férje, a Diákhitel Központ korábbi vezetője, aki többször is kifejtette véleményét az ügyről. Még állami cégek igazgatósági tagjaként írt arról, hogy többen is hibáztak K. Endre kegyelménél. Majd a köztársasági elnök és volt felesége visszavonulása után bejelentette, lemond állami céges pozícióiról. Magyar Péter ezután a Partizánnak adott interjút, amelyben bírálta a kormányt, és aggályairól személyes tapasztalatai alapján számolt be.

Az interjúban Magyar Péter még azt mondta: nem készül politikai pályára, március 15-én az Andrássy úton több ezer fő részvételével megtartott demonstrációján azonban bejelentette, hogy pártot alapít, és elindítja a Talpra Magyarok Mozgalmat.

Ekkor már számos közszereplő beszélt arról, hogy a Fideszen belül évek óta tudták, hogy Magyar Péter erőszakosan bánik feleségével. A hvg.hu egy rendőri jelentést is nyilvánosságra hozott, amely szerint egy alkalommal Magyar Péter nem akarta kiengedni Varga Juditot a házukból és az őt kísérő rendőrrel is veszekedni kezdett. Magyar Péter tagadta, hogy bántalmazta volna feleségét, Varga Judit pedig egy párkapcsolati erőszakról szóló kisfilmet posztolt, amihez annyit fűzött hozzá: Mindig van kiút.

Magyar Pétert márciusban kijelentései miatt beidézték a Fővárosi Nyomozó Főügyészségre. Azt mondta a Völner–Schadl-ügyben tett vallomást, és ígéretet tett, hogy ezzel kapcsolatban nyilvánosságra hoz egy hangfelvételt. Ezt meg is tette, a titokban rögzített felvételen volt feleségével, Varga Judittal beszélt a korrupciós ügyről.

Másnap Varga Judit hosszú interjút adott, amiben Magyar Péterrel való házasságáról beszélt, és elárulta, milyen megpróbáltatásokat kellett kiállnia a férje viselkedése miatt.

Április elején derült ki, hogy Magyar Péter a Tisza – Tisztelet és Szabadság Párt színeiben indul a június 9-i EP- és önkormányzati választáson. Azt ígérte, hogy hazahozza a visszatartott uniós forrásokat. Szerinte konstruktív, de kritikus párbeszédre van szükség az EU-val. A politikus országjárásra indult, 19 megye 225 településén járt, és több nagy tüntetést is tartott tavasszal. A közvélemény-kutatók ekkor már a Tisza Párt egyre nagyobb támogatottságát mérték .

A Fidesz a kegyelmi ügy után újabb gyermekvédelmi törvénymódosítást és alkotmánymódosítást kezdeményezett. A kormánypártok a június 9-i választások előtt azzal kampányoltak, hogy a háború és a béke között kell választani, az ellenzék pedig háborúpárti. A kampány hajrájában Békemenetet tartottak, “Magyarország maradjon a béke szigete!” mottóval, ahol Orbán Viktor miniszterelnök is felszólalt.

Az EP-választáson a Fidesz a szavazatok 44,8, Magyar Péter pártja pedig a 29,6 százalékát kapta. Az EP-be még a DK és a Mi Hazánk jutott be.

Az önkormányzati választáson a fővárosban újraindult Karácsony Gergely főpolgármester a Párbeszéd, az MSZP és a DK jelöltjeként, a Fidesz-KDNP Szentkirályi Alexandra volt kormányszóvivőt indította, kihívójaként főpolgármester-jelölt volt még Vitézy Dávid korábbi közlekedési államtitkár az LMP és egy civil szervezet támogatásával, valamint Grundtner András, a Mi Hazánk politikusa. A választások előtti pénteken Szentkirályi Alexandra visszalépett Vitézy Dávid javára, ám végül 324 szavazattal Karácsony Gergely nyert.

Vitézy Dávid beadványa alapján újraszámolták az érvénytelen szavazatokat, ezek után 41 voksra csökkent Karácsony Gergely előnye. Vitézy Dávid kezdeményezésére az Alkotmánybíróság elé került az ügy, és valamennyi voksot újraszámolták, de ezek után is Karácsony Gergely nyert, 293 szavazattal. A közgyűlésben azonban nem lett többsége. A 33 fős testületben a Budapesten listán is induló Tisza Párt és a Fidesz is 10-10, a főpolgármestert támogató Párbeszéd-DK-MSZP szövetség, a Kétfarkú Kutyapárt és a Vitézy Dávid mögött álló erők is 3-3 mandátumot szereztek, tehát egyik frakciónak sincs többsége. A közgyűlésben így nem sikerült megegyezni például a főpolgármester-helyettesekről sem.

Budapesten egy kerületet vesztett, egyet pedig nyert a Fidesz az önkormányzati választáson. Országosan négy nagyváros polgármesteri székét szerezte meg újonnan, háromét viszont elhódították a párttól.

A választások éjszakáján lemondott Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter, utódja a tárca korábbi államtitkára Hankó Balázs lett.

Magyar Péter a választások után egy belvárosi szórakozóhelyen szóváltásba, majd dulakodásba keveredett egy férfivel, végül a Dunába dobta a férfi telefonját. A rendőrség garázdaság és rongálás miatt indított nyomozást, az ügy miatt ősszel kérték az Európai Parlamenttől Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztését. A politikus ugyanis bár korábban azt ígérte, hogy nem lesz EP-képviselő, sorsát szimpatizánsaira bízta, akik megszavazták, vegye fel a mandátumát. A többi pártnál egész más következményei lettek a választásoknak: az MSZP két társelnöke, Komjáthi Imre és Kunhalmi Ágnes lemondott, és távozott a Momentum éléről Donáth Anna is.

Július második felében a hőség miatt több kórházban is leálltak az operációk a klímaberendezések meghibásodása miatt. Magyar Péter ekkor „kórházjáró körútra” indult. Több intézménybe bejutott, és a klímaberendezések, valamint a fertőtlenítőszerek hiányát rótta fel a kormánynak. Takács Péter egészségügyi államtitkár akkor azt mondta: Nincs kolbászból a kerítés, de folyamatosan és nagyon keményen dolgozik a kormány az egészségügy fejlesztésén.

A kórházak mellett a vasút is fókuszba került, miután nyártól rendszeresek voltak a komoly meghibásodások, balesetek, a Keleti pályaudvarnál például augusztus végén kisiklott egy vonat egy váltó meghibásodása miatt. Magyar Péter is több budapesti pályaudvart keresett fel, rossz állapotú épületeket, elavult technikát talált. De Vitézy Dávid volt közlekedési államtitkár, a fővárosi közgyűlés Podmaniczky Mozgalmának frakcióvezetője is rendre bírálta a MÁV műszaki állapotát és Lázár János közlekedésért is felelős minisztert. A tárcavezető ősszel 5 pontos vasútfejlesztési akciótervet hirdetett, aminek keretében kulcsfontosságú vasúti vonalak felújítása és járművek beszerzése kezdődhet meg. Később azt is bejelentette, hogy 99 évre magánkezelésbe adnák a főbb budapesti és vidéki pályaudvarok ingatlanjait, az állam ezek fenntartásából és fejlesztésből pedig kivonulna.

Augusztus közepén őrizetbe vették Kiss Lászlót, Óbuda DK-s polgármesterét hivatali vesztegetés elfogadásának gyanújával. A Fidesz EP-képviselője Győrffy Balázs pedig ittasan bántalmazott egy nőt, a politikus lemondott mandátumáról.

Szeptemberben a heves nyugat-európai esőzések nyomán a Dunán és mellékfolyóin is árhullám vonult le. Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke a kezdetektől ott volt és segédkezett a gátakon, szimpatizánsait a védekezéshez irányította. Majd Orbán Viktor miniszterelnök is lemondta külföldi útjait, sorra járta a veszélyben lévő településeket és napi tájékoztatást adott az árvízhelyzetről. Az árhullám végül komolyabb pusztítás és kár nélkül vonult le.

Orbán Balázs a miniszterelnök politikai igazgatója szeptember végén a Mandinernek beszélt arról, hogy 1956-ből okulva, a magyar kormány nem csinálta volna azt, amit az ukrán elnök. A politikai igazgató kijelentéseire Orbán Viktor miniszterelnök is reagált. Azt mondta: Orbán Balázs félreérthetően fogalmazott, ami egy hiba, és Orbán Balázs is bocsánatot kért.

Október elején elhunyt Karsai Dániel alkotmányjogász, aki gyógyíthatatlan ALS-betegként a szabályozott körülmények közötti aktív eutanáziáért küzdött.

Októberben az Európai Parlament Strasbourgi ülésén csapott össze egymással Magyar Péter és Orbán Viktor.

Magyar Péter volt barátnője, Vogel Evelin októberben interjút adott az Indexnek, majd saját YouTube-csatornát indított. Szerinte szükség van változásra, de Magyar Péter személyisége az, ami ennek útjában áll. Később nyilvánosságra kerültek általa titokban rögzített hangfelvételek, Magyar Péter ezeken egyebek mellett arról beszél, hogy a Hősök terei tüntetésre érkező szimpatizánsainak büdös a szája, agyhalottnak nevezi pártja EP-képviselőt és köcsögnek az újságírókat.

A Tisza Párt elnöke még az első felvétel nyilvánosságra hozása előtt maga is közzétett egy hangfelvételt, magyar Watergate-botrányt emlegetett, és azt mondta: Vogel Evelin megállapodott a Fidesszel, lakást és több millió forintot kap a párttól. Szerinte a nő a Tiszát zsarolta, és 30 millió forintot kért a hallgatásáért. Végül kiderült: Vogel Evelin Vertán György vállalkozó lakásában lakik, Varga Judit, Magyar Péter volt felesége pedig szintén ennek az üzletembernek az alkalmazottja.

Október végén nemzeti konzultáció indult Magyarország új gazdaságpolitikájáról és a kormány 21 pontos gazdasági akciótervéről. A Fidesz ezek kapcsán országjárásba is kezdett.

Októberben elmarasztaló ítéletet hozott a Fővárosi Ítélőtábla Fekete-Győr Andrással, a Momentum országgyűlési képviselőjével szemben. Eszerint a képviselő hivatalos személy elleni erőszakot követett el egy 2018-as tüntetésen. Az Országgyűlés ezek után megfosztotta képviselői mandátumától, azt Cseh Katalin kapta meg.

Elítélték Varju Lászlót az MTVA-székházban 2018-ban történt dulakodás miatt, ő is elveszíti parlamenti mandátumát, mivel egyéniben jutott az Országgyűlésbe, választókerületében, Újpesten 2025-ben időközi választást írnak ki.

Csárdi Antal mandátumát megtartotta, de kilépett az LMP parlamenti frakciójából, mert szerinte Ungár Péter pártelnök, valamint Rogán Antal és Vitézy Dávid között egyeztetések voltak. Ugyancsak októberben meghalt Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár, ezért szintén időközi választást írtak ki Tolna megyei választókörzetében.

Szájer József volt EP-képviselő visszatért a közéletbe a Szabad Európa Intézet igazgatójaként.

Novemberben Magyar Péter is országjárásba kezdett, aminek keretében gyermekvédelmi intézményekbe is igyekezett ellátogatni. A miskolci gyermekotthonba még beengedték, fotókat tett közzé az intézmény rossz állapotú vizesblokkjáról, ezt követően azonban már nem engedélyezték a látogatásait. A gondoskodáspolitikáért felelős államtitkár akkor azt közölte: a szociális intézményrendszer működtetése tagállami hatáskör. Ebből következően az ezekben az intézményekben tett látogatások Magyar Péternek az Európai Parlamentben végzett munkáját nem segítik így nem biztosítanak rá lehetősége. December elején mégis megpróbált bejutni a bicskei gyermekotthonba, ám nem engedték be, A bejáratnál egy órát vitatkozott a szociális ügyekért felelős helyettes államtitkárral. Ezek után Magyar Péter a pécsi gyermekotthonhoz is ellátogatott, itt Menczer Tamás, a Fidesz kommunikációs igazgatója is megjelent, és egyebek mellett azt mondta hogy a Tisza Párt elnöke egy hazug gazember”, „elárulta a gyerekeit”, kicsinek szólította, Magyar Péter pedig bukott sportriporternek nevezte a kormánypárti politikust, és arra kérte hogy mosson fogat, mert büdös és habzik szája.

A Medián már novemberben azt mérte, hogy egy akkor tartott választáson a Tisza Párt 7 százalékponttal előzte volna meg a Fideszt. Több más intézet közvélemény-kutatása is Magyar Péter pártjának előnyét mérte, a Századvég és a Nézőpont felmérései szerint azonban a Fidesz-KDNP vezetett a pártok versenyében.