Ha szakad az eső, vizes, havas vagy latyakos az út, a járművezetőknek fokozottan kell figyelniük. A hosszabb féktávolság, az esetleges aquaplaning és a rossz látási viszonyok mind-mind növelik a kockázatot. A statisztikákból az derül ki, hogy csapadékos időben nagyjából kétszer akkora a balesetveszély, mint száraz úton.
A HTA szakértői összegyűjtötték a legfontosabb tudnivalókat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az autóvezetők télen is tudjanak biztonságosan közlekedni.
Az egy-két éves autókat már felszerelték a modern asszisztensrendszerek széles választékával. Ezek közé tartozik például a blokkolásgátló (ABS) elektronikus fékerőelosztóval (EBD) és fékasszisztenssel, az elektronikus stabilitási program (ESP) és a kipörgésgátló (ASR). Ám még ezek a valóban hasznos segédeszközök sem tudják legyőzni a fizika korlátait. Ezért, különösen esőben, a körülményekhez alkalmazkodó vezetési stílus a legfontosabb biztonsági „berendezés”!
Nyugodtság! A hektikus vezetés amúgy sem jó társ a közúti közlekedésben, és különösen igaz ez nedves, esős időben, hiszen a hirtelen fékezések és sávváltások gyorsan balesettel végződhetnek. A rossz látási viszonyok és a hosszabb fékút miatt a többi közlekedő nem biztos, hogy időben tud reagálni – és máris kész a baj.
Lassítsunk! Nem titok, hogy az aszfalt nedves úton lényegesen kevesebb tapadást biztosít, ezért a fékút is jelentősen hosszabb lesz. Emellett mindig számolni kell az úgynevezett „ijedtség faktorral” is, vagyis azzal az idővel, amíg egy átlagos sofőr vészhelyzetben a fékre lép. Ez nagy átlagban 1 másodperc. Ezen idő alatt az autó még 50 km/h sebességnél is 15 métert tesz meg. Vészhelyzetben ez döntő lehet. Ha esik az eső, csökkentsük a sebességet! Az autópályákon nedves időben mindenképpen lassítsunk. Franciaországban az autópályákon 110 km/h a sebességkorlátozás esős időben.
Az előrelátó vezetés kulcsa a veszélyes helyzetek elkerülése. Figyeljünk a figyelmeztető jelekre, amelyek az aquaplaning fokozott kockázatára utalnak. Általános szabály, hogy esőben mindig minden érzékszervünkre szükségünk van. Figyeljük, hogy nem képződnek-e tócsák az úttesten, és ennek megfelelően változtassunk a sebességen. Különösen óvatosnak kell lenni az átfolyásoknál és a kátyúknál, mivel itt sok víz gyűlik össze, és az aquaplaning veszélye nagy. Ugyanez vonatkozik a kanyarokra is! Lásd 7. pont.
Látni és látszani: kapcsoljuk fel a lámpákat! Esőben mindig bekapcsolt tompított fényszóróval vezessünk, így a többi közlekedő időben észlelhet bennünket. A ködlámpákra vonatkozó hazai szabályok nem egyértelműek. A szakértők azt javasolják, hogy az első ködfényszóró lámpát – amely arra szolgál, hogy köd, hóesés, felhőszakadás vagy porfelhők esetén javítsa az úttest megvilágítását – csak akkor kapcsoljuk fel, ha ezzel nem zavarjuk az előttünk haladót, illetve ha valóban szükséges. Használata egyébként semmilyen körülmények között sem kötelező. Ugyanez vonatkozik a hátsó ködlámpára, amelynek a féklámpánál is erősebb fénye feleslegesen irritálja a mögöttünk haladót, amivel éppen ellenkező hatást érünk el, mint amit szeretnénk: nem csökkentjük, hanem növeljük a balesetveszélyt.
Tartsuk, illetve növeljük a távolságot az előttünk haladó járműhöz képest. Nedves úton lehetőleg másfélszer akkorát távolságot tartsunk, mint száraz aszfalton. Másodpercekben kifejezve: legyen meg a legalább három másodpercnyi követési távolság.
Amikor az autó lebeg: hogyan reagáljunk az aquaplaningre? Minél nagyobb a sebesség, annál nagyobb az aquaplaning veszélye nedves úton. Ez a kockázat különösen nagy 75 km/h sebesség felett. Ha a jármű elkezd úszni, őrizzük meg a nyugalmunkat. Kerüljük a heves fékezést és kormánymozdulatokat – ezek veszélyes helyzetekhez vezethetnek, amikor a gumiabroncsok hirtelen visszanyerik tapadásukat. Ehelyett tartsuk erősen a kormánykereket, és próbáljuk meg tartani a pozícióját. Vegyük le a lábunkat a gázpedálról, és, ha nem automata járműben ülünk, nyomjuk be a kuplungot – ez megszakítja az erőátvitelt, amíg a gumiabroncsok vissza nem nyerik a szükséges érintkezést az úttal. A témáról bővebben: https://hta.org.hu/hogyan-kerulheto-el-az-aquaplaning-2/
Az ablakok gyorsan bepárásodhatnak, különösen, ha esik az eső és nedves az idő. Irányítsuk a szellőztetőrendszert a szélvédőre és az oldalablakokra. A klíma bekapcsolása egyenesen csodát tesz ilyen esetben.
Cseréljük rendszeresen a szélvédőlapátokat. Ezek csak akkor tudják ellátni a feladatukat, ha jó állapotban vannak. Ősszel és télen különösen nagy igénybevételnek vannak kitéve – gondoljunk csak a fagy és az útszóró só okozta károkra. Ezért évente – de legkésőbb akkor, amikor a gumi csíkokat hagy a szélvédőn – új ablaktörlőket kell felszerelni.
Rendszeresen ellenőrizzük a gumiabroncsok futófelületét! Minél kisebb az abroncsok profilmélysége, annál kevesebb vizet tudnak kiszorítani a nedves úton. Ellenőrizzük mind a négy gumiabroncsot és a pótkereket is. Soha ne közlekedjünk a megengedett minimális profilmélységnél (1,6 milliméter) kopottabb abroncsokkal. Emellett ellenőrizzük a gumiabroncsok nyomását is! Ha a légnyomás túl magas vagy túl alacsony, az autó viselkedése kiszámíthatatlanná válik, ami szélsőséges helyzetekben végzetes következményekkel is járhat. Ezért legalább havonta egyszer vagy tankolásnál ellenőrizzük a megfelelő abroncsnyomást, és állítsuk be a jármű gyártója által előírt értékekre.