Ahogy arról az Infostart is beszámolt, Terézvárosban szeptember 15-én éjfélkor zárult le a két hétig tartó ügydöntő népszavazás a rövid távú lakáskiadás betiltásával kapcsolatban. A voksolásra jogosultak 20 százaléka fejezte ki a véleményét, és a szavazás résztvevőinek 54 százaléka voksolt úgy, hogy 2026. január 1-jével tiltsák ki a VI. kerületből az Airbnb-t. A budapesti vendégéjszakák mintegy egyharmadát biztosítják a magán- és egyéb szálláshelyek. Nemzetközi kutatások szerint az airbnb-s lakásokban megszálló turisták többet költenek a helyi vendéglátásban és kiskereskedelemben a szállodák vendégeihez képest, így nagy kérdés, hogy a kisvállalkozásokat hogyan érinti majd a tiltás.
Hanti Gergely, a szálláskereséssel foglalkozó bnbinfo.hu oldal szerkesztője az InfoRádióban elmondta: nem lehet figyelmen kívül hagyni a kérdésben, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség becslése alapján 25 százalék körül lehet a feketézők, vagyis a hivatalos engedéllyel nem rendelkező szállásadók aránya. Úgy véli,
nem zárható ki, hogy az Airbnb betiltása „a feketepiac felé tolhatja a terézvárosi szálláshely-szolgáltatást".
Mint fogalmazott, olyan lakásokról van szó, amelyekbe „plusz energiát fektetnek” a tulajdonosok, a kiadók, akik a tiltás hatására valószínűleg olyan más kiadási módot keresnek majd, ami továbbra is számottevő hasznot, megtérülést eredményez számukra.
Elképzelhetőnek tartja, hogy az érintett magánszállásadók olyan diákokat vagy munkásokat szállásolnak majd el, akik „valamilyen extra törődést igényelnek”. Szinte az egész évben nagyon sok olyan külföldi turista érkezik Budapestre, aki rövid távra keres szállást. Hanti Gergely hozzátette: a felmérések alapján többségük nem akar szállodába menni, nekik tökéletes alternatíva az Airbnb típusú szálláshely.
A tiltás miatt lehet, hogy sokan nem jönnek a magyar fővárosba, hanem inkább Prágába vagy Krakkóba látogatnak, ahol nem csak szállodai szobát tudnak kivenni.
Hanti Gergely figyelmeztetett, hogy az Airbnb betiltása „komolyan érintené a társadalmat és állások szűnhetnek meg”. Mint mondta, a rövid távú szoba- és lakáskiadás jelenleg több ezer álláslehetőséget biztosít Terézvárosban azoknak a szállásadóknak, akik kiszolgálják például a külföldi turistákat. Kiemelte, hogy nemcsak szállásadók érintettek, hanem a vendéglátásban és a kiskereskedelemben dolgozók is, számukat több tízezerre becsülte.
Felhívta a figyelmet, hogy ha az eddig Budapestre látogató külföldi vendégek negyede „kiesik”, nagyon nehéz helyzetbe kerülhet a fővárosi kiskereskedelem meghatározó része. „Ha ez bekövetkezik, akár kétszeres különbség is jelentkezhet a bevételeket illetően a legrosszabb téli és a legjobb nyári hónapok között” – jegyezte meg Hanti Gergely.
Úgy véli, ez azt is eredményezheti, hogy Budapest „a szezonális turizmus irányába megy el”, és ebben a helyzetben
a kiskereskedelem szereplőinek már azt is meg kellene fontolniuk, hogy érdemes-e nyitva tartani télen, amikor sokkal kevesebb turista érkezik a magyar fővárosba.
Az Airbnb típusú lakáskiadás jellemzően a belvárosra koncentrálódik, ami Hanti Gergely szerint érthető, hiszen azok a külföldi vendégek, akik Budapestre látogatnak, nem akarnak fél órát vagy többet utazni azért, hogy megtekinthessék a belvárosi nevezetességeket. „A legtöbb turista azt szereti, ha van egy bázisa valamilyen belvárosi részen, ahová haza tud menni, így teljesen logikus, hogy a belvárosi kerületek jobban érintettek ebben a kérdésben” – magyarázta a bnbinfo.hu szerkesztője.