Az oktatási rendszer fenntarthatóságának vizsgálatakor a pedagógusok számánál relevánsabb kérdés az egy oktatóra jutó tanulók száma. Ha kevesebb diákot kell oktatni az iskolákban, kevesebb tanárra is lesz szükség, így a tanárhiány megítéléséhez és a nemzetközi összehasonlításhoz alkalmasabb mutatószám az egy pedagógusra jutó tanulók száma - írja az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány tanulmánya.
Az egy tanárra jutó diákok számának csökkenésével a pedagógusok leterheltsége is csökken, és a diákok is minőségibb, koncentráltabb oktatásban részesülnek. Az Európai Unió Statisztikai Hivatala (Eurostat) által készített felmérés szerint
Magyarországon 10,6 diák jutott egy tanárra, míg az uniós átlag 12,1.
Az integrációs szervezet tagállamai közül Görögországban, Máltán és Horvátországban a leginkább kedvező a tanárok leterheltségét jelző mutató értéke, rendre 8,2, 8,7 és 9,1 fő.
A V4 országok közül hazánk teljesít a legjobban, majd a szintén az uniós átlag alatti Lengyelország (10,9 diák/tanár). Ezzel szemben Csehországban és Szlovákiában az EU-s átlagnál magasabb az egy tanárra jutó diákok aránya; 13,2, illetve 14,3 fő.
Az Európai Unió tagállamai közül Hollandiában és Franciaországban a legrosszabb a mutatószám értéke; 16,4, illetve 14,9.
A tanulmány grafikonos statisztikáját ide kattintva nézheti meg.
Franciaországban a probléma enyhítésének érdekében 2023 szeptemberétől a pedagógusok adózás utáni minimális fizetését 2000 euróra emelték.
Olaszországban 150 ezer pedagógusi állást nem hivatásos tanárok töltenek be, Svédországban pedig 153 ezer tanárt kell kiképezni 2035-ig. Azonban a tanárok alacsony száma még a legjobban teljesítő uniós tagállamban, Görögországban is nehézségeket okoz.
2021-ben a felmondási szabályok szigorításával próbálták orvosolni a helyzetet, amely intézkedés széles körű ellenállást váltott ki.