Az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ több civil szervezet közreműködésével együtt elkészítette a Nemzeti Kerékpáros Stratégiát - jelentette be Révész Máriusz aktív Magyarországért felelős államtitkár hétfőn Budapesten.
A stratégia 2030-ig jelöli ki a kerékpáros közlekedés fejlesztésének céljait - közölte sajtótájékoztatón Révész Máriusz.
A stratégiát társadalmi vitát követően véglegesítik; az észrevételeket május 22-éig várják
és beépítik az anyagba - tette hozzá a politikus.
Emlékeztetett arra, hogy 2016 óta gazdája a területnek és az elmúlt 6 évben számos fejlesztés történt: kerékpárutak épültek, elfogadtak egy KRESZ-módosítási csomagot. Azt is eredményként értékelte, hogy Magyarországra sikerült hozni a Giro d'Italia versenyt.
Ugyanakkor szükségessé vált egy olyan anyag elkészítése, amely megfogalmazza a célokat a fejlesztés irányait, ez valósult meg most - mondta.
Ebben a stratégiában
30 intézkedési sort
fogalmaztak meg, ami tartalmazza az infrastruktúra kiépítését, a kerékpáros turizmust, a kerékpáros munkába járás ösztönzését és a kerékpárgyártást is - sorolta Révész Máriusz.
Berencsi Miklós, az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ projektigazgatója hangsúlyozta: az a céljuk, hogy 2030-ra a kerékpár közvetlen, biztonságos, a gépkocsival szemben valós alternatívát jelentő közlekedési eszközzé váljon.
Ezt négy témakör,
- a kerékpáros munkába járás,
- a turizmus,
- a közlekedésbiztonság, illetve
- a képzés és szemléletformálás
köré csoportosítva fogalmazzák meg
A többi között
szeretnék valamennyi olyan utat kerékpározhatóvá tenni, ahol alapvetően nem tiltott a kerékpározás,
illetve előirányozzák 16 kerékpáros turisztikai térség megvalósítását.
Továbbá pénzügyi ösztönzőket is javasolnak a munkáltatóknak és az iskoláknak a kerékpáros közlekedés támogatására; szintén javasolják egy kerékpárgyártó-ipari klaszter létrehozását - sorolta.
A célok megvalósításának költségigénye 248 milliárd forint - mondta a projektigazgató.
Bringás vélemény
Kürti Gábor, a Magyar Kerékpárosklub elnöke
- konkrétnak,
- számonkérhetőnek és
- megvalósíthatónak
nevezte a stratégiát.
Közlése szerint a méréseik azt mutatják, hogy a kerékpárt az emberek 90 százaléka alapvetően közlekedésre használja, és csak 10 százaléka turisztikai céllal.
Az emberek 16 százaléka számára a kerékpár az elsődleges közlekedési eszköz.
Ebben a helyzetben sérelmezik, hogy a közlekedésre fordítható költségvetési és uniós forrásokból csupán egy százalék jut a kerékpáros közlekedés fejlesztésére.
Végül kifejezte reményét, a stratégia megfordítja azt a folyamatot, hogy a vidéki kistelepüléseken egyre többen hagynak fel a kerékpáros közlekedéssel és ülnek autóba.