Lehetőség lesz a visszaélések bejelentésére: az alaptörvényben biztosított petíciós jog szabályozását, valamint európai uniós jogharmonizációs kötelezettségből fakadóan a visszaélés-bejelentési rendszer törvénybe foglalását és a bejelentők védelmére vonatkozó garanciákat is tartalmazza a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló törvény.
A jogszabályt 118 igen szavazattal, 23 ellenvoks és 24 tartózkodó szavazat mellett fogadta el a Ház.
Egy uniós irányelv szerint a magánszférában működő és 250 főnél több munkavállalót alkalmazó cégeknek kell létrehozniuk egy kommunikációs csatornát a jogsértések bejelentésére - ismertette az egyik változást az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára. A közszférában a 10 000 főnél kisebb települések önkormányzatai és az 50-nél kevesebb munkavállalót foglalkoztató helyhatósági szervezetek erre nem kötelesek, tette hozzá Répássy Róbert. További módosítás, hogy Magyarországnak ki kell jelölnie a bejelentéseket fogadó állami hivatalt és garantálnia kell a panaszos védelmét.
A védelem több elemét részletezi az Irányelv: ilyen különösen a megtorlás tilalma, vagyis hogy a bejelentés megtétele miatt nem érheti hátrány a bejelentőt, nem lehet emiatt fizetését csökkenteni vagy felmenteni a bejelentés megtétele miatt. A védelem részét képezi továbbá a bejelentőt illető költségmentesség az őt érintő hatósági és bírósági eljárásokban a felelősségmentesség az általa bejelentett információkkal összefüggésben.
A KDNP-s Vejkey Imre fontosnak tartja, hogy
az előterjesztés lehetővé teszi az alaptörvénybe foglalt értékek és a magyar életmód megvédéséhez fűződő panaszok bejelentését is.
Bárki bejelentést tehet
- az ellen, aki kétségbe vonja azt, hogy velünk élő nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezők;
- az ellen, aki tagadja a nácik vagy kommunisták bűneit;
- az ellen, aki akadályozza a nemzetijelképek tiszteletét és használatát;
- az ellen, aki kétségbe vonja a házasság és család alkotmányjogilag elismert szerepét, hogy a gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelmét vagy a születési nemhez megfelelő önazonossághoz való jogot - mondta.
A DK vezérszónoka, Sebián-Petrovszki László a Fidesz legaljasabb politikai trükkjének nevezte, hogy a javaslat szerint bejelentést lehet tenni a magyar életmód védelme érdekében. Ilyenről szó nem volt az uniós irányelvben, ezt csak a Fidesz rakta bele.
A Jobbik vezérszónoka, Dudás Róbert nem érti, hogy mi az a magyar életmód, hiszen a társadalom sokféle eltérő élethelyzetű emberből áll. Úgy látja, hogy a Fidesz-KDNP már megint csak ellenségeket keres, hogy erősítse a széthúzást az uszítást és a gyűlöletet.
A Mi Hazánk vezérszónoka, Apáti István arra hívta fel a figyelmet, hogy az indítvány által említett értékeket már védik más jogszabályok, és aki a magyar életmódot szeretné óvni, az szerinte inkább fejlessze az oktatást és az egészségügyet.
A Párbeszéd képviselője, Tordai Bence csurkista megfogalmazásokat vélt felfedezni a magyar életmód védelméről szóló passzusokban és attól tart, hogy ezeket a rendelkezéseket is az LMBTQ emberek elleni támadásra használják majd. Répássy Róbert államtitkár zárszavában visszautasította ezt.
Az Országgyűlés döntött a magyar-török katonai keretmegállapodásról: 142 igen, 9 nem szavazattal és 1 tartózkodás mellett fogadta el az Országgyűlés a Magyarország és Törökország közötti katonai keretmegállapodás kihirdetéséről szóló törvényt.
Eszerint a két ország közötti együttműködés kiterjed a katonai kiképzésre és oktatásra, a közös gyakorlatokra, a védelmi iparra, vagy a katonai hírszerzési információk cseréjére, a katonai orvostudományra és egészségügyi szolgáltatásokra, a kibervédelemre.
A megállapodás a török fél kezdeményezésére született, felváltja az 1995-ös hasonló egyezményt.
Elfogadták a Kúria elnökének 2021-es beszámolóját
Az Országgyűlés 117 igen, 47 nem szavazattal és tartózkodás nélkül elfogadta a Kúria elnökének 2021-es beszámolóját.
Varga Zs. András, a Kúria elnöke az általános vitában azt mondta, a jogegység biztosítására és az önkormányzati normakontrollra koncentrált a szervezet beszámolójában. Úgy értékelt, 2021 nem volt egyszerű év, mert január 2-án vezetőváltás volt a Kúrián, ez várakozásokkal járt, ami kezdetben megnehezítette a Kúria munkáját. Hozzátette: a kezdeti aggályokat sikerült a kölcsönös bizalom jegyében eloszlatni, és nyugodt évet zárhatott a Kúria.
Az önkormányzati normakontrollal kapcsolatban azt mondta, 2021-ben sok ügyük volt, majdnem kétszerese a 2020-asnak. A növekedést azzal magyarázta, hogy a kormányhivatalok vezetői nagy figyelmet fordítottak arra, hogy a koronavírus-járvány miatti különleges jogrendben az önkormányzati jogalkotás hogyan zajlik.
Kitért arra, hogy az új jogegységi rendszert, a korlátozott precedensrendszert 2020 októberében vezették be, de akkor még nagyon kevés ilyen ügy volt a Kúrián, 2021-ben azonban már 31, ezért 2021-et a jogegység évének is nevezik.
Igen az OBH elnökének 2021-es beszámolójára
A képviselők 117 igen, 47 nem szavazattal és tartózkodás nélkül hagyták jóvá az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének 2021-es beszámolóját.
Senyei György Barna, az OBH elnöke a parlamenti vitában arról beszélt, hogy 2021-et is áthatotta a járványhelyzet, a mindennapi munka a lehetőségekhez képest a digitális térben zajlott, és bár ez az időszak kihívást jelentett mindenkinek, a bíróságok működése folyamatos volt, az alaptörvényben előírt kötelezettségeiket teljesítették. Az ügyhátralék a körülmények ellenére csökkent - tette hozzá.
A parlament elfogadta az ügyészség 2021-es beszámolóját
A parlament 117 igen, 47 nem szavazattal és tartózkodás nélkül elfogadta az ügyészség 2021-es tevékenységéről szóló beszámolót.
Polt Péter legfőbb ügyész az általános vitában közölte, az utóbbi években "következetesen csökkent" a regisztrált bűncselekmények száma, 2021-ben pedig 98,8 százalék volt a váderedményesség, a vádlottak 89,7 százaléka esetében a bíróságok az ügyészi kezdeményezéssel mindenben egyező ítéletet hoztak.
A legfőbb ügyész kitért arra is: az utóbbi években több intézkedés tette eredményesebbé a kiskorúak sérelmére elkövetett cselekmények elleni fellépést. Szólt arról, hogy a gazdasági bűncselekmények között 2021-ben nagy szerepe volt a költségvetési csalásnak, tegyék azt a hazai vagy az uniós büdzsé termére. Nőtt a pénzmosási ügyek száma, míg a hivatali vesztegetések száma "lényegében nem változott" - ismertette.