A német kormánykoalíció a múlt héten gyors eljárásban változtatta meg az 1949 óta érvényben lévő választási törvényt. A német szövetségi parlament létszámának csökkentését szolgáló reform lényege, hogy nem lesznek többé úgynevezett többlet- és kiegyenlítő mandátumok, amelyekkel eddig a választójog arányos képviseletét biztosították.
Emellett a nemzeti kisebbségek pártjainak kivételével eltörlik azt a szabályt is, hogy három egyéni mandátum megszerzésével az adott párt egésze parlamenti képviseletre tesz szert. A változások a jelenlegi ellenzéki pártokat, a CDU-t, a CSU-t és a Baloldal nevű formációt nehéz helyzetbe hozzák egy következő választáson – mondta az InfoRádióban Schenk Richárd, a Mathias Corvinus Collegium Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért vendégkutatója.
"Az ellenzék három frakciója közül kettőt hátrányba helyez, az egyiknek a parlamenti létét már most veszélyezteti, az ellenzék legnagyobb frakcióját pedig megpróbálja megosztani, egy részét mandátumhoz sem juttatná" – értékelt a szakértő.
Az alapesetben 598 fős Bundestagnak – az eddigi szabályok miatt – jelenleg 736 tagja van, amivel a világ második legnagyobb törvényhozó testülete. A létszám valamennyi párt szerint veszélyezteti a törvényalkotói munka és a kormány ellenőrzésének hatékonyságát, és vállalhatatlanul megdrágítja a testület működését, a reformról azonban három ciklus óta nem tudtak megegyezni.
Az SPD, a Zöldek és az FDP alkotta kormánytöbbség most felrúgta azt az íratlan szabályt, hogy csak az ellenzékkel egyetértésben változtat a választási törvényen.
Az új szabályokat pedig úgy alkotta meg, hogy azok egyértelműen neki kedveznek – mondta Schenk Richárd.
"A kormánykoalíció két pártja, a Zöldek és az FDP a választókerületekben nem jutott sok mandátumhoz, listán mindig sokkal jobban szerepeltek eddig. Ez a két párt mindig a listás szavazás elvét akarta előnybe helyezni az egyéni mandátumok szerepével szemben, ezt most megvalósították" – tette hozzá.
Markus Söder, a CSU elnöke élesen kritizálta a reformot: "Először fordul elő, hogy egy kormány a választási törvényt használja fel egy
új parlamenti többség összetákolására"
- írta a Twitteren. Friedrich Merz, a CDU elnöke pedig bejelentette, hogy az alkotmánybírósághoz fordulnak.
Schenk Richárd szerint azonban a német alkotmány tudatosan nem szabályozza részletesen a választójog kérdését, ezért a normakontroll-eljárás eredménye bizonytalan.