Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Setényi János: a csúcsgimnáziumok és a csúcsgyerekek megvannak, nem ott van a gond

Infostart / InfoRádió - Herczeg Zsolt
2023. március 6. 08:00
A Magyar Tudományos Akadémián és a Mathias Corvinus Collegiumban tartott előadást Eric Hanushek, a Stanford Egyetem világhírű professzora. Az oktatás közgazdaságtanának kutatója egyebek mellett arról beszélt, hogy ha mindenki elérné a PISA-felmérés alapszintjét, az megkétszerezné a GDP-t Magyarországon. Az InfoRádiónak nyilatkozó szakértő szerint az állítás nem bizonyítható, de maga a PISA-teszt sem alkalmas teljes körűen a diákok és a tanárok minősítésére. Egy közgazdász például nem számol azzal, hogy egy iskolában nemcsak oktatás, hanem nevelés is zajlik – mondta Setényi János, a Mathias Corvinus Collegium Tanuláskutató Intézetének igazgatója.

Budapestre látogatott Eric Hanushek, a Stanford Egyetem világhírű professzora, aki az MTA után az MCC-ben is tiszteletét tette. Utóbbi helyszínen egy rövid előadást követően beszélgetés bontakozott ki, amit Setényi János vezetett.

"Eric Hanushek az oktatásgazdaságtan világsztárja. Nagy hatást gyakorolt elsősorban az amerikai oktatáspolitikai gondolkodásra, az Obama-kormányzattal szorosabban is együtt dolgozott, de a Világbank és más szervezetek is aktívan igénybe vették a tanácsait" – mondta az InfoRádióban Setényi János, hangsúlyozva, hogy Eric Hanushek azért mégis közgazdász, ökonometriai, matematikai modellekkel számol, elméleteit viszont ma már némi szkepszissel kezeli a világ.

A tudós gondolata a következő: vannak nagy, nemzetközi kompetenciamérések, amelyek kimutatják, hogy a tanulók hány százaléka milyen szinten teljesít. A tanulók teljesítményéből lehet következtetni a tanárok, a pedagógusok munkájának minőségére, és

ha egy nevelőtestület leggyengébb 5-6 százalékát "kiraknák", közepes minőségűekkel helyettesítve, az nagyon megdobná a tanulói teljesítményeket.

Továbbá ha javulnának a tanulmányi teljesítmények, megugrana a GDP is.

De Setényi János szerint legalább három problémás csomópontja van a hanusheki gondolatívnek:

  1. elfogadjuk-e univerzális mércének a nagy méréseket,
  2. a tanulói teljesítmények mennyiben minősítik a pedagógusok mintáját, amikor annak része a család, a baráti kör, a szocializáció stb.,
  3. biztos-e, hogy jobban teljesítenek a munkaerőpiacon, akik jobb tanulók voltak?

"Ennél az iskola világa és a gazdaság érintkező felületei ezerszer komplexebbek" – húzta alá, hozzátéve, hogy ma már Eric Hanushek is sokkal többször használja előadásaiban a "nem tudjuk" kifejezést, mint 15 éve, tehát "jót tett gondolatainak az eltelt idő".

Mint rámutatott, a tantermekben "nagyon bonyolult, komplex valami folyik", oktatás, nevelődés és más egyebek is, amelyeket a készségmérések során nem lehet lemérni.

"A probléma kulturális. Gondoljunk bele,

az angolnak nincs is szavuk a nevelésre,

csak a németnek, mi onnan hozzuk. Ugyanígy hiányzik az angolszász kifejezéskészletből a műveltség, művelődés, angol regényekben az úriemberek leírásakor használnak ilyen dolgokat, hogy cultivated, de ez sem a műveltséget jelenti."

Hogy mindezek után hogyan álljunk például a PISA-teszthez, arról azt mondta, tartósan középszerűen teljesítünk rajta, így az önostorozás sem indokolt, igaz, volna mit javítani a rosszul teljesítők 24 százalékos arányán, ami bár a világátlagnak felel meg, Európában azért "vannak ennél jobb számok".

"A szlovákok gyengébbek, a románok jóval gyengébbek, de például a lengyelek nagyon nagyot fejlődtek a mérésekben" – részletezte Setényi János; tehát "a legalul teljesítők enyhe felemelésével" - írás, olvasás, számolás, viselkedés 15 éves korig – nagyot lehetne javítani a statisztikán.

"A csúcsgimnáziumok és a csúcsgyerekek megvannak, alul kell a dologhoz hozzányúlni."

A PISA mintája ugyanakkor szerinte kicsi, de oktatási stratégia tervezésére jó, iskolafejlesztésre viszont nem használható, ugyanígy ranglistakészítésre sem.

Azokat a felméréseket Setényi János mérvadóbbaknak tartja, ahol a feladatokat lefordítják helyi tananyagra, ilyen például a TIMMS, ezek alapján a magyar diákok a németekkel, a lengyelekkel és a finnekkel is egy kategóriában van.

Azt nem tartja pedagógiai és szabályozási kérdésnek sem, hogy a 16 vagy a 18 éves tankötelezettségi korhatár a jó, mert "mindig a helyi adottság számít", de azt a kérdést mindig fel kell tenni, hogy amíg az iskola kőépületében ül a gyerek, mit csinál;

  • alsó tagozaton olvas, számol
  • a felső tagozat már kérdéses.

Magyarországon nem tartja jelentéktelennek azt a csoportot, amelyiknek

a 18 év sok, és ekkorra már alig várja sok tanuló, hogy mehessen pénzt keresni, de

elképzelhetőnek tartja, hogy pár éven belül a jelenlegi 16-ról 18-ra el lehet mozdulni, ehhez azonban a szakképzés rugalmasságára és a duális képzések térnyerésére van szerinte szükség; ugyanakkor abból sincs tragédia, ha valaki 14 évesen elmegy dolgozni, és csak később tanul tovább, Setényi János maga is több példát ismer ilyen tanulókra.


KAPCSOLÓDÓ HANG:
Setényi János: a csúcsgimnáziumok és a csúcsgyerekek megvannak, nem ott van a gond
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást