Hétfő délután megkezdte tavaszi ülésszakát az Országgyűlés, napirend előtt Orbán Viktor miniszterelnökkel, Jelentés a két ülésszak közötti kormányzati döntésekről címmel szólalt fel. (A parlament a szónoklatot megelőzően gyászszünettel kezdte a munkát.)
Az alábbi témák voltak várhatók a múlt szombati Kormányinfón elhangzottak alapján:
- háború, szankciók, infláció elleni küzdelem
- gyermekvédelem, családpolitikai intézkedések
- uniós ügyek, források, brüsszeli tárgyalások
- oktatás
- az egészségügy átalakítása
- féléves, a ciklust átívelő és 2030-ig érő vízió.
"Két hónap telt el a legutolsó találkozásunk óta, folytatódott a háború, újabb szankciókról döntöttek Brüsszelben" - kezdte beszédét a kormányfő, hozzátéve, a gázár továbbra is a háború előtti szint háromszorosa.
Szót ejtett a magyar gazdaság zsebéből kivett szankciós 4 milliárd forintról, a 97 százalékos eredménnyel zárult a nemzeti konzultációról és egyéb kormányzati eredményekről, de felidézte, választási évben kivételesen jó gazdasági számokat produkált az ország, még a nyugdíjak 15 százalékos emelésére is futotta, és bővült a családtámogatások köre: a 30 éves kor alatti anyák adómentesek maradnak.
Ezt követően a háborúról beszélt.
"Rossz az ukránoknak, rossz az oroszoknak, rossz a magyar embereknek, rossz Európának, és úgy tűnik, rossz az egész világnak" - mondta.
Szerinte egész Európa azon az úton van, hogy belesodródjon a háborúba, "lesznek, akik csapatokat akarnak küldeni Ukrajnába" - figyelmeztetett. De megerősítette, Magyarország nem szállít fegyvereket, ki akar maradni a háborúból, a béke pártján áll.
"A háborúban senki nem tud győzni. Mióta ez a háború tart, ezrek haltak meg, (...) a gazdasági összeomlás fenyegetése állandósul."
Megfogalmazása szerint "bele akarnak préselni bennünket a háborúba".
Leszögezte: a háború könnyen világméretűvé szélesedhet, ezért inkább fegyverszünet és békét szorgalmaz az ország, és akár
Kína béketervét is megfontolandónak tartja, azt támogatja.
Ezt követően a múlt heti kihelyezett Fidesz-KDNP-frakcióülés sajtótájékoztatóján bemutatott határozati javaslat mellett érvelt a parlamentben, és arra kérte az embereket, "ne üljenek fel a provokációknak".
Orbán Viktor kijelentette, tudatában van a beavatkozás kockázatainak - utalt itt az árstopokra -, de az inflációs folyamatokba muszáj beavatkozni azok után, hogy Brüsszel "ránk szabadította a szankciós inflációt".
"Mi mindig mondtuk, hogy a szankciókkal több kárt okozunk Európának, mint Oroszországnak" - fejtegette.
Szerinte
ez egy dominó, amit Brüsszelben löktek meg,
és végigvonul egész Európán.
Úgy látja, azért vesz több időt igénybe az infláció elleni küzdelem, mert nagyobb az ország kitettsége energiatéren.
Ezt követően 10-10 intézkedést ismertetett, amelyekkel korábban a gazdaságot élénkítették, illetve a családokat segítette a kormány.
Ezek között:
- GAZDASÁG - energiahatékonysági programok indultak, fejlesztési hitelprogramok váltak hozzáférhetűvé, újraiparosítás indult, kiterjesztették a kamatstopot a kisvállalkozók hiteleire, új nemzeti tőkeholdingrendszert hoztak létre, agrármoratóriumot hirdettek meg, turisztikai akciótervet indítottak, felgyorsították a SZÉP-kártya felhasználhatóságát, hogy az emberek idehaza költsék el a pénzüket, 100 ezer dolgozó munkába járását támogathatják dupla mértékben a munkáltatók
- CSALÁDOK - a rezsicsökkentés mértékét az átlagfogyasztás mértékéig fenntartják (egy átlagos magyar család havonta 181 ezer forintot spórol, ami Európában egyedülálló), megemelték a minimálbért és a garantált bérminimumot, a 13. havi nyugdíjat 2022 január 1-jével visszaállították, az élelmiszerárstopokat a kormány meghosszabbította és kibővítette, lakossági és diák kamatstop (akkor vezetik ki, ha a kamatok csökkenésnek indulnak), tehercsökkentés a lakásbiztosításokon, bevezetik a vármegyebérleteket és az országbérleteket 2023. május 1-jével, havi sok ezer forint spórolást jelenthet, meghosszabbították a tűzifaprogramot, ez évente másfél millió köbméter tűzifát jelent a családok számára.
Kijelentette, hogy a szankciós energiaáraknak haszonélvezői is vannak, a profitnövekedés mértéke úgy 70 százalékos, hogy "egész egyszerűen csak zsebre tették a magasabb árból származó profitot" - ecsetelte Orbán Viktor. Szerinte a megnövekedett árakon a bankok is nyertek, de Magyarországon úgy döntött a kormány, hogy a rezsivédelmi alapba átterelik az extraprofitot,
az extraprofitadók pedig 2023-ban is maradnak.
Orbán Viktor terve az, hogy új iparpolitika szülessen, amihez "jóval több energiára van szükség".
Zöld energiafejlesztési döntéseket szorgalmazott, gázturbinás üzemek épülnek, Azerbajdzsán pedig új gázforrásként jelenik meg; a déli interkonnektor ebből a szempontból a az ország fő ütőerévé vált, és azt ugyanúgy felrobbanthatják - "mindegy, hogy kik" -, mint az Északi Áramlat vezetékét.
Foglalkozott a közelmúltbeli pedofilbotránnyal, szerinte erőteljesen nő Magyarországon a gyermekpornográfia mértéke, amit "ép ésszel nem lehet felfogni".
"A kormány világos utasítást adott a hatóságoknak, hogy az ilyen eseteket derítsék fel, az iskolákban minden ilyen esetnek legyen következménye. Az a feladatunk, hogy a gyerekeket megvédjük. Az ilyen gyalázatos esetek azt mutatják, a genderügyet, a genderpropagandát nem lehet félvállról venni" - hangoztatta.
Utalt ezen a ponton arra, hogy a gyermekvédelmi népszavazáson 3,7 millió ember mondott nemet a genderpropagandára, a gyermekvédelemre.
Ezt követően beszélt a törökországi földrengésről, ahol tucatnyi ember életét mentették meg a magyar katasztrófavédők.
Végül azt említette, hogy háborúban is ki kell állni a határon túli honfitársakért, gyászolja a háborúban elhunyt magyarokat, de ki kell állni az érdekeikért is.
"2023-ban egyszerre kell megküzdenünk a háború veszélyeivel, az inflációval, a migrációval és a határon túli magyarokért" - mondta a parlamentben Orbán Viktor.