Az energiaárak emelkedése és a vendégszám visszaesése miatt akár a magyarországi fürdők fele is bezárhat ősztől a jövő év első feléig.
"Olyan népszerű helyekre is lakat kerülhet ideiglenesen, mint a hévízi, a harkányi, a hajdúszoboszlói vagy a gyulai fürdő" - mondta megkeresésünkre Kántás Zoltán, a Magyar Fürdőszövetség elnöke.
Mint ismert, a turizmus, ezen belül is a fürdőszakma rendkívül nehéz 2 éves járványidőszakon volt túl idén, és már épp kilábalt volna a válságból, amikor a háború Ukrajnában kitört, az energiaárak pedig elszabadultak.
"Amellett, hogy megnőttek az energiaárak, jelentős vendégforgalom-visszaeséssel is számolni kell" - utalt Kántás Zoltán arra, hogy a Magyarországtól keletre fekvő országokból sokan éltek a hazánkban hozzáférhető gazdag fürdőlehetőségekkel; az utóbbi hónapokban 20-50 százalékos volt a látogatószám-csökkenés a várthoz képest.
A költségek növekedése pedig nem áll meg, ezért Kántás Zoltán úgy véli, "jelentős kockázatot" vállal, aki tovább üzemelteti fürdőjét a korábbi módon.
2022 augusztusában, hogy tisztább legyen a kép, a fürdőszövetség kérdőíves kutatást is végzett, amiből az derült ki, hogy "nem túlzottan kecsegtető a helyzet".
"Szeptembertől a fürdők túlnyomó többsége szükségesnek látja szolgáltatások drasztikus korlátozását, ami tovább fokozhatja a kereslet, és így a bevétel csökkenését. A felmérés azt is visszaigazolta, hogy
a fürdők harmada vagy 50 százaléka bezárásra kényszerül a következő év első feléig"
- vont mérleget.
De milyen szolgáltatásokat vonhatnak meg először?
- Vége a szaunázásnak,
- bizonyos élményelemeket leállítanak, korlátoznak a fürdőkben.
A fürdők üzemeltetése az idei évre közel 30 százalékkal drágult már. Ezt jelentős részben a 260 százalékkal drágult energiaár "fűti", és azzal számolnak, nem lesz megállás, ráadásul a villamosenergia ára várakozásaik szerint a földgázéhoz fog idomulni.
Kántás Zoltán úgy látja, ezeket a költségnövekedési elemeket lehetetlen kigazdálkodni úgy, hogy a Covid miatt az elmúlt két évben is jelentősen elmaradt a tervezett árbevétel,
az önkormányzati fenntartású létesítményekben pedig áremelésre sem volt lehetőség.
Hogy a nagyobb vagy a kisebb fürdők vannak-e inkább veszélyben, arról azt mondta, ennél fontosabb kérdés, hogy ha sorvad a fürdők színvonala, az felbecsülhetetlen károkat okoz a turizmus egészének is.
"Azok szenvednek majd leginkább, amely fürdőhelyeket a Kisfaludy Turisztikai Programban jelentős pénzből felújították. Kollégákkal való egyeztetés után úgy látjuk, veszélyben van
- Hévíz,
- Bük,
- Sárvár,
- Debrecen,
- Hajdúszoboszló,
- Nyíregyháza,
- Harkány,
- Gyula,
hogy csak a legnagyobbakat említsem, de nyilván mindenhol gőzerővel azon dolgoznak, hogy a folyamatos működés feltételeit biztosítsák" - mondta. Úgy látja, a túlélés záloga lehet, ha egy-egy helyen sikeresen váltak le a földgázról, vagy a gázra és a villamosáramra vonatkozó szerződéseik a következő évben is érvényesek.
A bezárások szerinte várhatóan átmenetiek lehetnek majd, de sokat segíthet, hogy a fürdőszövetségnek időpontja van Horváth Péterhez, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezetőjéhez, akihez konkrét javaslatokkal érkeznek majd.
"Ársapka alkalmazását fogjuk javasolni, ez alatt azt értjük, hogy hasonlóan a lakossággal szemben alkalmazott piaci árhoz, ezt kellene alkalmazni a fürdőszektorban is. És soha ilyen esély még nem kínálkozott a fürdők kedvezményes áfakörbe sorolására, a fürdők energetikai korszerűsítésére" - sorolta Kántás Zoltán.