Öt év alatt Magyarországon duplájára nőtt a mézimport, miközben az export stagnál vagy éppen csökken. Friss adatokból az is jól kiolvasható, hogy a hazai polcokat egyre inkább az olcsónak tartott ukrán és kínai mézek árasztják el, viszont a hazai mézek fogyasztói átlagára még sosem volt olyan magas, mint mostanság – írja a Pénzcentrum.
2021-ben az EU tagállamai 173 400 természetes mézet importáltak nem uniós országokból 405,9 millió euró értékben. Ezzel szemben 2021-ben mindössze 25 500 tonnát exportáltak az EU-tagállamok az EU-n kívülre. Az export értéke 146,6 millió euró volt. Az import folyamatosan nő, miközben az export csökken. 2016-hoz képest egészen pontosan az EU-n kívülről érkező mézimport 7 százalékkal nőtt, míg az EU-n kívüli országokba irányuló uniós export 10 százalékkal csökkent – derült ki az Eurostat friss adatsorából.
Az EU három legnagyobb mézimportálója egyébként Németország, Lengyelország és Belgium volt 2021-ben, a három legnagyobb exportáló Spanyolország, Németország és Magyarország volt. Ami viszont az exportnál még izgalmasabb adat, hogy a magyar mézimport valósággal kilőtt az elmúlt években.
öt év alatt ugyanis megduplázódott a Magyarországra érkező méz:
2016-ban még csak 9700 tonnát hoztak be az országba, 2021-ben már majd 18 900 tonnát.
Az EU két legnagyobb nem EU-s mézellátója Ukrajna és Kína. 2021-ben a nem EU-ból érkező mézimport 59 százalékát ez a két ország tette ki. Ukrajnából tavaly 53 800 tonna, azaz az összes import 31 százaléka, míg Kínából 48 000 tonna, azaz az összes import 28 százaléka érkezett. Magyarországra is legnagyobb számban ebből a két országból érkezik méz.
Az egyik legnagyobb probléma például az elképesztően megnövekedett olcsó ukrán és kínai méz importálásával az, hogy ezzel párhuzamosan
egyre nagyobb méreteket ölt Magyarországon a mézhamisítás.
Az ukrán mézcsoda gyakorlatilag öt év alatt a semmiből duzzasztotta magát óriásira. Ezért vélelmezik sokan, hogy már az ottani mézexportba is bőven kerülhet Kínából érkező méz, ami így még inkább terjedhet az EU-ban. A szakértők szerint a kínai importmézzel az a legnagyobb baj, hogy a kínai szabályozás nem tiltja, hogy mézből elvegyenek az eredetének meghatározására alkalmas alkotóelemeket. Bár ez Európában tiltott, a bevásárlóközpontban vásárolt mézkeverék arányait nem, csak az EU-n kívüli megjelölés kötelező.
A hazai adatok egyébként azt mutatják, hogy akácmézből a 90 százalék a termelőktől jut a magyar vásárlókig. Az áruházak polcain azonban egyre több az importméz.
A polcokon található termékek közül a nem megfelelő vagy hamisított termékek kiszűrése a vásárlók számára nem egyszerű feladat – ismerte el a korábban a Nébih. Első és szembetűnő jellegzetessége az akácméznek a zöldes árnyalatú világos sárgás színe, ami főleg egy vegyes virágmézzel összehasonlítva lehet feltűnő; ezenkívül az akácméz jellemzően nehezen kristályosodó méz, sokáig folyékony marad a többi méztípushoz képest.
Éppen ezért a hatóság szakemberei szerint, „ha olyan akácméz megnevezésű termékkel találkoznak a kereskedelemben, amely erősen kristályos, illetve teljesen kikristályosodott, tehát szilárd halmazállapotú, akkor az nagy valószínűséggel nem akácméz, de ettől még lehet jó minőségű facélia, repce vagy akár napraforgóméz is, csak ne akácmézként legyen értékesítve” – emelte ki a Nébih, de biztosra még így sem lehet menni.