Összesen 6097 haláleset lett volna megelőzhető a koronavírus tavaly őszi negyedik, és a januári ötödik hullámában, ha az elhunyt oltatlan fertőzöttek emlékeztető oltással együtt be lettek volna oltva – írja a Portfolio.hu. A vizsgálat során megállapították: a teljes oltottság a koronavírussal összefüggő halálozás kockázatát a delta-hullám idején 90–95 százalékkal, az omikron-hullám során pedig 80 százalék körül csökkentette.
A kutatás háttere
A tanulmány A védőoltások jelentősége a 18 éven felüli népesség COVID-19-cel összefüggő megbetegedési és halálozási kockázatának csökkentésében Magyarországon, 2021. augusztus 16. és 2022. február 6. között címmel jelent meg hét magyar szakértő (Oroszi Beatrix, Ferenczi Annamária, Juhász Attila, Nagy Csilla, Ferenci Tamás, Túri Gergő és Horváth Judit Krisztina) munkájának eredményeként. A vizsgálat két célja volt, hogy
- bemutassák a laboratóriumi vizsgálattal megerősített koronavírussal összefüggő megbetegedési, újrafertőződési és halálozási arányok különbségét az oltatlan, illetve az emlékeztető oltással is oltott emberek közt 2021. augusztus elejétől 2022. február elejéig,
- meghatározzák az oltásokkal elkerülhető többlethalálozást a 18 éven felüli oltatlan népességben a negyedik járványhullám első felében.
A kutatásban azért ezt az időszakot vizsgálták, mert ekkor már az emlékeztető oltások is kifejthették aktív védőhatásukat. Teljesen oltottnak a megerősítő oltással is rendelkezőket, oltatlannak a megbetegedésig egyszer sem beoltottakat nevezi a tanulmány. Az egy vagy két oltással rendelkezőket nem sorolta be sehová, akik pedig a megbetegedés előtt legfeljebb 14 nappal lettek beoltva először, azokat kizárta a vizsgálatból.
Eredmények
A tanulmány alapján 2021. május végéig a felnőtt lakosság közel hatvan százaléka kapott legalább egy védőoltást, 2022. február 6-ig a felnőtt lakosság 72 százaléka kapott legalább egy dózist, 45 százaléka pedig emlékeztető oltást, korcsoportonként eltérő arányban.
Az elemzésbe belevont 365 670 személy 51 százaléka a negyedik, 49 százaléka az ötödik járványhullámban volt fertőzött laboratóriumi módszerrel megerősített módon.
A teljesen oltottak az említett időszakban 111756 megbetegedés és 1251 haláleset volt, míg az oltatlanok körében 253914 megbetegedés és 6838 haláleset történt.
A kutatásban továbbá megállapították:
- a negyedik járványhullámban 16-szor nagyobb valószínűséggel betegedtek meg 18-69 éves oltatlanok, mint a teljesen oltottak (a 70 év felettiek körében ez a kockázat 8-14-szeres volt),
- 32-szer nagyobb eséllyel hunytak el a 18-79 éves oltatlanok, mint a teljesen oltottak (a 80 év felettiek körében ez a kockázat 17-szeres volt).
A negyedikhez képest az ötödik járványhullámban csökkent a különbség a megbetegedési kockázatokban, de minden korcsoportban igazolható a védőoltással összefüggő kockázatcsökkenés.
A standardizált halálozás is magasabb volt a delta-variáns dominálta járványhullámban, mint az omikron-dominált járvány felszálló szakaszában. Az oltatlanok halálozási aránya a teljes időszakban magasabb volt, mint a teljesen oltottaké. A teljesen oltottak relatív halálozási kockázata az oltatlanokhoz viszonyítva 2021. november elejétől 2022. január közepéig nem érte el a tíz százalékot. Ezt követően is csupán 20–24 százaléka volt ez az arány a tanulmány szerint. Így ha az oltatlanokat teljesen beoltották volna a vizsgált időszakban, és az életkorukon más eltérés nem lett volna a jellemzőikben, akkor
6626 haláleset helyett csak 529 fordult volna elő.
A tanulmány megjegyzi: egyes külföldi kutatások ennél kisebb halálozási különbséget azonosítottak a teljesen oltottak és az oltatlanok között, és a nemzetközi tapasztalatoktól eltérő módon újrafertőződést nem sikerült azonosítani a magyar mintában.
Egy retrospektív kohorszvizsgálat szerint akik a korábbi fertőzést követően megkapták a védőoltást, az újrafertőződés kockázata jelentősen alacsonyabb volt, mint a fertőzés után nem oltottakénak. Újrafertőződés esetén súlyos lefolyás és haláleset csak nagyon ritkán fordult elő.
Javaslatok
A szakértők azt javasolják, célszerű elkezdeni a felkészülést a 2022-es őszi járványhullámra, beleértve az immunizációs stratégia és az oltásra való ösztönzés módszertanának átgondolását. A harmadik oltás után, jellemzően négy hónap elteltével is csökkenhet a védettség szintje, ezért az idős, több krónikus alapbetegséggel vagy immunhiánnyal élő betegek számára a negyedik oltási dózis megfontolandó.