A felmondási hullámot erősítheti, hogy az egészségügyi alkalmazottak éltkora meglehetősen magas – mondta Soós Adriianna. A Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke emlékeztetett, hogy a pandémia időszakában a nyugdíjba vonulás sok esetben akadályozott volt: a munkáltató nem mondott föl, a munkavállaló pedig nem mondhatott föl.
A másik ok, amiért várhatóan az érintettek egy része elhagyja majd a jelenlegi munkahelyét, hogy az elmúlt időszakban óriási volt a terhelés, bizonyos területeken kevés volt az ember, és a feltételek az átlagostól is nehezebbek voltak.
„Más munkahelyeken kell dolgozni, sokan megbetegedtek a járványban, tehát nagyon-nagyon megviselt, elfáradtak a kollégák, a szakdolgozói kör különösen” – fogalmazott. Az is elégedetlenséget szül és késztet sokat a pálya elhagyására, hogy az anyagi helyzet még mindig nem tükrözi azokat az erőfeszítéseket, azt a nagy felelősséget, lelki és fizikai terhelést, azt a sok tudást, ami szükséges a munkához – sorolta Soós Adrianna.
Nagyon riasztónak nevezte, hogy a Független Egészségügyi Szakszervezet legutóbbi felmérésében, amit elsősorban képzettebb munkavállalók körében végeztek, minden negyedik válaszadó úgy nyilatkozott, hogy erősen gondolkodik a szakmaelhagyáson.
Azzal kapcsolatban, hogy milyen mértékű béremelés tudná maradásra bírni a szakdolgozókat, ápolókat, Soós Adrianna úgy fogalmazott, hogy differenciálni kell. Meglátása szerint
a diplomás egészségügyi szakdolgozók bérét 75-85, míg a középfokú végzettséggel rendelkezőkét 50 százalékkal kellene emelni.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy a megfelelő létszám eléréshez a pótlékokról is gondoskodni kellene, a sürgősségi ellátásban volt egy jelentős műszakpótlék-emelés, ugyanakkor egy sok más területen nem volt, ami a szakdolgozói körön belül is feszültségeket gerjeszt.
Végül arra is felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt két évben mintegy 25 ezer fővel csökkent az egészségügyi és szociális ágazat foglalkoztatottjainak a száma, és a folyamat nem állt meg. A Független Egészségügyi Szakszervezet ezért elengedhetetlennek tartaná a sürgős bérintézkedést, továbbá a munkaterhelés csökkentését annak érdekében, hogy a még a rendszerben lévőket maradásra bírják, illetve hogy másokat visszacsábítsanak.
A kamara is tart a távozásoktól
A MOK Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Szervezetének elnöke szerint nem várható tömeges felmondás az orvosok részéről. Csilek András kifejtette: felmondási tilalom volt, de az nem azt jelentette, hogy ne lehetett volna átmenni egyik kórházból a másikba, tehát aki valóban akart, az tudott mozogni intézmények között.
Szerinte akik június 1-jével felmondanak, azok leginkább azok az emberek lesznek, akik már amúgy is régóta tervezték, hogy mennek. Látni kell ugyanis, hogy az orvosok fizetése jelentőset emelkedett, miközben az ügyeleti rendszer is valamelyest rendbe lett téve, véget ért a Covid és elindult a visszarendeződés – sorolta Csilek András, aki most nem érzi annyira „forrónak” a helyzetet.
Attól viszont egyértelműen tartanak, erősítette meg, hogy a szakdolgozók és ápolók nagyobb arányban hagyják ott az egészségügyet május 31. után. Mint mondta, az, hogy humánerőforrás-hiány van a rendszerben, több évtizedes tény. És az orvosok száma kevéssel biztosan nőtt ugyan,
a szakdolgozók aránya csak romlott.
Csilek András végül hozzátette: a Magyar Orvosi Kamara a választások előtt tudatosan visszafogta magát, nehogy az a vád érje, hogy politikai kampányt folytat, de egyébként állandó jelleggel emlékezteti a kormányzatot a problémára, és például már a választás másnapján levélben kereste meg Orbán Viktor miniszterelnököt a helyzet rendezése érdekében. „Ez 20 éves tény, és nem mondhatunk senkinek sem újdonságot azzal, hogy kevés nővér van a rendszerben” – ismételte meg.