Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Állami beruházásokat halasztanak el, magukon is spórolnak a minisztériumok

Infostart
2022. május 26. 21:58
A csütörtöki Kormányinfón elhangzott bejelentések további részleteiről számolt be háttérbeszélgetésen Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter és Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter.

Elhangzott: a két új, rezsivédelmi és honvédelmi alapra azért van szükség, hogy a kormány gazdaságpolitikai céljait ne fenyegesse veszély és szükség esetén készen álljon a hadsereg az ország területi épségének megvédésére. Az idei és a 2023-as költségvetésben létrehozandó két új alap technikailag hasonlóképpen fog működni, mint az eddigi járvány elleni védekezési alap - tudósított a Portfolio.hu.

Ezeket az alapokat fel kell tölteni, ennek érdekében ezeket az adókat napokon belül be fogja vezetni a kormány - erősítette meg a két miniszter a Kormányinfón elhangzottakat. Rogán Antal közölte: ezek parlamenti jóváhagyására nincs szükség, majd utólag, ha a veszélyhelyzet véget ér, akkor kell a parlamentnek is elfogadnia.

Elkezdődik a 2023-as költségvetés elfogadása,

azért, hogy a kormány egy válságálló gazdaság irányába tegyen lépéseket. Ehhez szükségesnek nevezte a teljes foglalkoztatottság megvédését, a nyugdíjasok védelmét ("nem spórolnak" rajtuk), valamint a családtámogatások (bennük a kiegészítő támogatások, a CSOK és a falusi CSOK) változatlan összegű fenntartása - utóbbiaknál a támogatás szerkezetében lehetnek változások.

A rezsicsökkentés családokra vonatkozó részét változatlan módon kívánják fenntartani, arról pedig majd később dönt a kormány, hogy a cégek és állami társaságok maradnak-e ebben a körben (de rövid távon rövid távon az egyetemes szolgáltatói körnél nem lesz változás).

Számszerűsítve a 700 milliárd forintos rezsivédelmi alap megoszlása Nagy Márton szavai alapján:

  • 400-500 milliárd forintba kerülhet a rezsicsökkentés az egyetemes szolgáltatói körben (a piaci és a csökkentett ár közti különbség)
  • 200-300 milliárd forint az állami szféra magasabb energiaszámlájának kompenzációja

A minisztériumok magukon is spórolnak, ezt a Kormányinfó után itt is elmondták a miniszterek. Mint délután a gazdaságfejlesztési miniszter kifejtette, a növekvő bevételeket főként az extraprofit-különadókból fogják finanszírozni, de emellett a kiadási oldalon is csökkentéseket hajtanak végre, hogy elérjék a kitűzött hiányt (idén 4,9, jövőre pedig 3,5 százalék GDP-arányosan). A kiadáscsökkentést úgy akarják elérni, hogy egyrészt csökkentik a minisztériumok költségvetését, másrészt pedig az állami beruházásokat átütemezik, és egyre nagyobb mértékben a piaci beruházásokat ösztönzik.

  • A kiadási oldal csökkentése 60,
  • a bevételek növekedése (adók) pedig 40 százalékban

járul hozzá ahhoz, hogy elérjék a kitűzött hiánycélokat.

A háttérbeszélgetésen elhangzottak szerint a minisztériumok kiadásai éves szinten 8000 milliárd forint körül vannak, ha 5-10 százalékot itt meg lehet takarítani, akkor az már 400-800 milliárd forint költségvetési javulás.

Kiderült még, hogy a külföldi működőtőke-beáramlás támogatása nem változik.

Extraprofitadók

Nagy Márton rögzítette, hogy az új extraprofitadókat a különadók felett szedi be az állam, és az egész idei évre, vagyis visszamenőlegesen.

Bankok: a bankadó összege jelenleg 64 milliárd forint, mérlegfőösszeg alapján fizetik a bankok. Erre jön rá az új adó, 250 milliárd forint összegben, amit a hitelintézetek fognak fizetni kamateredményük alapján. Nagy Márton szerint a bankoknál 350-400 milliárd forintnyi extra profit csapódik le, ennek a kétharmadát vonja el a kormány. A 2021-es adatok alapján vetik ki. Amelyik banknak több lakossági betétje van, az többet fizet arányosan, mintha a mérlegfőösszege alapján fizetne.

A pénzügyi tranzakciós illeték kiterjesztéséről a korábbiak után kiderült, hogy a postai és államkincstári tranzakciókhoz nem nyúlnak (mint ismert, a maximum díjat 6000 forintról 10000 forintra emelik).

A Revolutot és a Transferwise-t is be szeretnék vonni ezen adó hatálya alá.

A biztosítási adó esetében az adóalap nem változik, a kormány a kulcsot emeli, így az eddigi 120 milliárd forint helyett 170 milliárd forint folyhat be ebből a szektorból.

Energiaszektor:

A szénhidrogén bányajáradékot a háromszorosára emeli, 65 milliárd forint helyett 180 milliárd forintot fognak fizetni az érintettek, vagyis 120 milliárd forint a plusz állami bevétel.

Amíg fennáll a spread a Brent és az Ural olaj ára között, a kormány ezt 25 százalékban elvonja. Ezzel 120-130 milliárd forintnyi többletbevételhez jut az állam.

A bioetanol- és bioüzemanyag-termelők, valamint a keményítőgyártók magasabb adó alá kerülnek, ettől 50 milliárd forintos pluszt vár a kormány.

A kiskereskedelemben a sávos különadó emelkedik, erről korábbi cikkünkben beszámoltunk. A Portfolio cikkéből kiderül, hogy tavaly a szektor 80 milliárd forintnyi különadót fizetett, idén ez felmehet a forgalom növekedése miatt 90 milliárd forintra és erre jön rá az emelés, ami 60 milliárd forintnyi többletbevétel az államnak. A különadó alapja a folyó évi árbevétel, vagyis a 2022-es lesz.

A telekommunikációs szektorról is kiderült már, hogy egy új, forgalmi típusú adót kap. Még nincsen meg az összes részlet, de várhatóan a roaming, az internet és a kábeltévé forgalmára vetik ki.

A légitársaságokra kivetett adó olyasmi lesz, mint ami több európai országban (például Németországban, Franciaországban, Hollandiában) már létezik. Mint arról beszámoltunk, utasindulásonként kell fizetni, 10 eurót fejenként. Most kiderült, hogy a kormány a földi kiszolgáló cégre terheli az adót (ez a Celebi) és ők beszedik a légitársaságoktól.

A gyógyszerforgalmazók által fizetendő adó mértéke már ismert volt, pontossá vált azonban, hogy kiket érint: mindenkit a gyógyszertárak kivételével. Ezek a gyógyszercégek nem rendelkeznek termeléssel (példaként említette Nagy Márton a Sanofit, a Bayert, a Glaxo Smithkline-t), és a két nagykereskedő cég lesz még az adó alanya, a Hungaropharma és a Phoenix.

A reklámadóról, amelyet mint az Infostart is megírta, csak felfüggesztettek korábban, 2022. december 31-ig, ismertté vált, hogy az alapja a nettó árbevétel lesz, annak a 2,5 milliárd forintot meghaladó része után kell fizetni. Az idei, folyó üzleti év lesz az idei adó alapja.

További adóváltoztatásokat is bejelentett Nagy Márton a Kormányinfón, ezekhez most még csatlakozott az, hogy az egyszerűsített foglalkoztatási adót is emeli a kormány, ez érintheti például a mezőgazdasági idénymunkásokat alkalmazókatt.