A koronavírus energiatúltermelési válságot okozott Európában, a többi között ez is hatással van arra, hogy meredeken emelkednek az energiaárak – hangsúlyozta az InfoRádióban a Klímapolitikai Intézet vezető kutatója. Hozzátette: a fő ok most, hogy az Európai Unió földgázkészletei szűkösekké váltak. „2020 telén, illetve tavasszal meglepően hideg volt, nem extrém mód, de a fűtést nem tudtuk kikapcsolni egészen áprilisig, emiatt az európai betárolt földgázmennyiség jelentősen csökkent, és nem tudta magát utolérni az Európai Unió ebben a tekintetben” – fogalmazott Toldi Ottó. Jelenleg csupán 70 százalékos a feltöltöttségi szint az ilyenkor szokásos 90 százalékossal szemben.
A szakember azt is kiemelte, miközben kínálati szűkösség van, relatíve dinamikus az uniós gazdasági fellendülés – a 2021-es és 2022-es évre is 5 százalékos GDP-növekedést jósolnak az EU egészére – aminek hasonló arányú energiaigénye van, viszont ez nem áll rendelkezésre földgázból, de például kőolajból sem. „Tehát van egy soktényezős helyzet, aminek áremelkedés a vége” – magyarázta.
Toldi Ottó kitért arra is, hogy az áremelkedést milyen lépésekkel lehetne kezelni. Mint mondta, a kínálati oldalnak egyensúlyba kell kerülnie a kereslettel, hiszen a kínálati oldal momentán karcsú és ez veri föl az árakat. Nagyon fontosnak tartaná, hogy a Gazprom és az Európai Unió közötti jogi természetű vita minél előbb megnyugtató módon záruljon, továbbá azt, hogy az OPEC és egyéb fontos kőolajtermelők minél előbb elérjék a Covid előtti szintet. „Bizarr, de az Európai Unió olyan helyzetbe lavírozta magát, hogy az is számít, hogy enyhe vagy kemény hideg tél lesz – ha utóbbi, akkor a problémák fent fognak maradni” – fogalmazott.
A Klímapolitikai Intézet vezető kutatója hozzátette, Európa legtöbb országában a karbonsemlegesség érdekében zajlik a széntermelés kivezetése, az erőművi tartalékkapacitások hiánya viszont komoly gondokat okozhat hosszú távon.