Polt Péter – a Legfőbb Ügyészség közleménye szerint – a beszámoló legfontosabb megállapításait videóüzenetben is összefoglalta.
Emlékeztettek, hogy a 2020 márciusában bevezetett veszélyhelyzet a büntetőeljárási törvényben foglaltaktól eltérő eljárásjogi szabályokat határozott meg. Az ügyészség szerepe rendkívüli módon felértékelődött, hiszen amellett, hogy a nyomozásokat felügyelte és a vádat képviselte a bíróság előtt, segítette az eljárások gyors és járványügyi szempontból minél kevesebb kockázatot jelentő módon való befejezését is - hívták fel a figyelmet.
"Az adatok azt mutatják, hogy a gyorsabb eljárási formák jelentős mértékben, csaknem 66 százalékkal nőttek az előző évihez képest. Ez egyebek mellett annak köszönhető, hogy a Legfőbb Ügyészség iránymutatása szerint minden olyan ügyben, amelyben ennek törvényes feltételei adottak, büntetővégzés meghozatalára kellett indítványt tenni" – emelték ki a közleményben. Hozzátették: a számok bizonyítják ennek a megoldásnak a sikerességét, ugyanis
az összes vádemelés csaknem 72 százalékában büntetővégzés meghozatalára tett javaslatot az ügyész,
így kevesebb az ügyhátralék a bíróságokon, az ügyészség pedig tartja a maga diktálta tempót.
Hangsúlyozták, hogy a regisztrált bűncselekmények számának csökkenése 2020-ban is folytatódott, de olyan területek is vannak, amelyekre a jövőben nagyobb figyelmet kell fordítani:
nőtt a szándékos befejezett emberölések és az emberölési kísérletek száma.
Továbbra is emelkedik az embercsempészettel összefüggő esetek, valamint a technológiai fejlődéssel kapcsolatba hozható ügyek száma, mint például a készpénz-helyettesítő fizetési eszközhöz kapcsolódó bűncselekmények, a pénzmosás, továbbá az információs rendszer vagy adat megsértésével kapcsolatos bűncselekmények.
Az információs rendszerek útján elkövetett bűncselekmények egységes kezelésének igénye az ügyészség szervezetének fejlesztését is szükségessé tette. Ezért 2020-ban a Legfőbb Ügyészségen a kiemelt, korrupciós és szervezett bűnözés elleni ügyek főosztályán belül létrejött a kiberbűnözés elleni osztály.
A jogalkotói akarattal összhangban, továbbra is kiemelt célja az ügyészségnek a gazdaság kifehérítése – fogalmaztak –, így nagy figyelmet fordít a költségvetési csalások felderítésére. Bár csökken az ilyen jellegű bűncselekmények száma, továbbra is jellemző, hogy ezek az esetek szerteágazóak, bonyolult ténybeli és jogi megítélésűek, és évről évre új elkövetési formák jelentkeznek.
Közölték azt is, hogy
a korrupciós bűncselekmények miatt iktatott büntetőeljárások száma kismértékben csökkent 2020-ban.
Az ügyészség kiemelt figyelmet szentelt a környezet védelmének; a környezetvédelmi, természetvédelmi és állatvédelmi ügyekben az intézkedések száma több mint 43 százalékkal emelkedett 2020-ban az előző évihez képest.
A gyermek- és ifjúságvédelem területén az ügyészség által a gyámhivatalokhoz benyújtott, védelembe vétel iránti hatóságieljárás-kezdeményezések száma az előző évihez képest jelentősen, 22 százalékkal, a távoltartás iránti ügyekkel kapcsolatos figyelemfelhívások száma pedig csaknem 18 százalékkal emelkedett.
Mint írták, a 2020-as év ügyészségi munkájának is szerves része volt a nemzetközi együttműködések erősítése: Polt Péter legfőbb ügyész még a járvány miatti korlátozások bevezetése előtt, 2020 januárjában találkozott az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) főigazgatójával, Ville Italával Budapesten. A két szervezet hagyományosan kiváló munkakapcsolatát az uniós szervezet legfrissebb adatai is alátámasztják. A 2020-as éves jelentés szerint a magyar ügyészség az uniós átlagot - ami 37 százalék - jelentősen meghaladó mértékben, az OLAF által kezdeményezett ügyek 67 százalékában emelt vádat 2016 és 2020 között. A sikerek továbbfejlesztése érdekében készülő együttműködési megállapodás aláírás előtt áll - tették hozzá.
Az említett év eseménye, hogy megkezdődött a szakmai egyeztetés az Európai Ügyészséggel (EPPO). Ennek eredményeként idén tavasszal a magyar ügyészség a nem csatlakozó országok közül elsőként – és eddig egyedüliként – kötött kölcsönös előnyökre épülő munkamegállapodást az EPPO-val, ezzel is kinyilvánítva együttműködési szándékát.
Az Országgyűlésnek benyújtott éves jelentés összefoglalójában a legfőbb ügyész kiemelte: bízik a képviselők támogatásában és abban, hogy pártállástól függetlenül a magyar igazságszolgáltatás törvényeknek megfelelő, az igazság keresése szellemében történő működésében érdekeltek.