A XXI. Század Intézet elemzésének következtetése szerint míg a Magyar Szocialista Párt tíz év leforgása alatt elvesztette szavazótáborának felét, magyar és uniós parlamenti jelenléte történelmi mélypontra zuhant, addig a Demokratikus Koalíció az ellenzék, sőt az egész baloldal vezető erejévé vált. A történelmi átrendeződés mögött a DK stabilitása, szélsőségesen Orbán-ellenes politikája és Gyurcsány Ferenc tudatos stratégiája áll.
Az összefoglaló szerint a Magyar Szocialista Párt az elmúlt évtizedben elvesztette szavazóinak felét, népszerűsége történelmi mélypontra került, miközben a tagság jelentős része és számos meghatározó politikus hagyta el a szervezetet. A párt társadalmi beágyazottsága meggyengült, parlamenti és önkormányzati jelenléte ciklusról ciklusra csökkent, a választásokon pedig önállóan nem, csak szövetségesekkel együtt mérette meg magát. 2014-ben Összefogás, később Kormányváltás néven alakult baloldali együttműködés keretében (Együtt–DK–MLP–MSZP–PM), 2018-ban pedig a Párbeszéddel (PM) közösen állított országos listát, utóbbi esetében saját miniszterelnök-jelölt nélkül (Karácsony Gergely, a PM társelnöke volt a közös jelölt). Uniós parlamenti képviselőinek száma a mostani ciklusra mindössze egy főre (Újhelyi István) csökkent a 2009-es négyhez képest.
A Demokratikus Koalíció az MSZP nyitott platformjaként indult 2010-ben, a következő évben azonban már önálló pártként jegyezték be (2021. október 22.), ami gyakorlatilag a szocialista párt szétszakadását és tömeges átlépési hullámot okozott, és ez kezdetben komoly személyes konfliktusokkal járt együtt. Gyurcsány Ferenc pártja 2014-ben – a balliberális értelmiségi holdudvar nyomására – az MSZP-vel együtt alkotott többpárti szövetségben, később azonban önállóan és évről-évre nagyobb részsikerekkel vett részt magyar és uniós voksolásokon. A DK alapítói zömmel az MSZP-ből kilépők voltak, de az évek során az egykori SZDSZ-ből és a pártpolitikán kívülről is érkeztek a Gyurcsány-pártba ismert balliberális közszereplők.
A Demokratikus Koalíció tíz év alatt – következetes Orbán-ellenes politikával és szervezeti stabilitással – az ellenzék olyan vezető erejévé vált, amely vonzó alternatívát mutatott baloldali, így MSZP-s politikusok számára is - értékelt az elemző cég.
A szocialisták mindezzel együtt folyamatos szervezeti és vezetői válsággal küszködnek, amit jól mutat az a tény, hogy az elmúlt tíz évben ötször tartottak tisztújítást, illetve a mostani társelnökökkel együtt öten vezették a pártot (2010: Mesterházy Attila, 2014: Tóbiás József, 2016: Molnár Gyula, 2018–20: Tóth Bertalan, jelenleg társelnökként Kunhalmi Ágnessel együtt).
A jobboldali elemzőcég értékelése szerint a baloldal átrendeződésének évek óta tartó folyamata mögött Gyurcsány Ferenc erősödő és megosztó szerepe áll. Azt írták, hogy míg sokan a Demokratikus Koalícióba léptek át, addig mások – éppen a pártvezető növekvő befolyása miatt – tőle független politikai formációkat kerestek vagy alapítottak (Szanyi Tibor ISZOMM pártja). Gyurcsány Ferenc szándéka azonban egyértelmű: bedarálni az MSZP-t és egy általa vezetett ellenzéki összefogással nekifutni a következő országgyűlési választásnak. Legfőbb célja, hogy a következő parlamenti ciklusban a DK-nak legyen a legnagyobb frakciója a baloldalon, függetlenül attól, hogy mi lesz a voksolás végkimenetele.
Az elmúlt héten az MSZP elnöksége két olyan meghatározó politikusának tagságát függesztette fel, akik az utóbbi időben már a Demokratikus Koalícióhoz közeledtek. Az MSZP elnöksége azonnali hatállyal – az etikai eljárást mellőzve – egyhangú szavazással felfüggesztette Molnár Gyula párttagságát, amiért a politikus nemcsak a Demokratikus Koalíció jelöltjeként kíván indulni az ellenzéki előválasztásokon (Budapest 18. választókörzet), de úgy nyilatkozott, hogy mandátumszerzése esetén a DK frakciójába fog beülni. A felfüggesztés körülményeiről és okairól vita folyik az MSZP elnöksége és a képviselő között, utóbbi azt állítja, hogy egy politikai alku áldozata és saját elhatározásából nem közeledett volna a DK-hoz.
A szocialisták elnöksége – Molnár Gyula ügyével egyidőben – visszavonta a komlói egyéni jelöltjük, Szakács László támogatását is, miután beállt mögé a Demokratikus Koalíció. Az MSZP Baranya megyei vezetője a múlt héten bejelentette, hogy az MSZP, a Párbeszéd és a DK vezető testületeinek megállapodása értelmében a három párt közös jelöltjeként indul az előválasztáson Baranya megye 2-es egyéni választókerületében. A szocialista párt elnöksége azonban szokatlan módon visszavonta jelölését, mert felmerült annak lehetősége, hogy a mandátumszerzés esetén ő is a DK frakciójába ülne be, amit viszont a képviselő vitat.
Az elemzőcég rámutat: a két meghatározó politikus átlépése nem előzmény nélküli. Óbuda és Pestszentlőrinc szocialista polgármesterei, Kiss László és Szaniszló Sándor, illetve Trippon Norbert Újpest alpolgármestere (Farkas Istvánnal és Szabó Gáborral, két önkormányzati képviselővel együtt) 2020 februárjában úgy döntöttek, hogy megtartva választott pozíciójukat, kilépnek az MSZP-ből és belépnek a Demokratikus Koalícióba.
Amellett, hogy Karácsony Gergely tanácsadói körében és fővárosi cégek élén feltűntek a Gyurcsány-kormány egykori tagjai (Draskovics Tibor, Katona Tamás, Kolber István, Tordai Csaba) az átlépéseknek köszönhetően ma már a DK rendelkezik a fővárosi közgyűlés legnagyobb frakciójával - írták.
A XXI. Század Intézet értékelése szerint az egykor többmilliós szavazótáborral rendelkező MSZP mára kispárttá zsugorodott, amelynek csupán Budapest egyes kerületeiben, Salgótarjánban és Szegeden maradtak erős pozíciói. Az előválasztásokra készülve jól látszik, hogy vezető politikusaik már csupán saját egzisztenciális, illetve politikai életben maradásukkal vannak elfoglalva, mivel pedig a DK egyre vonzóbb lehetőséget mutat, így várhatóan több politikusuk fog átlépni a következő hónapokban.
Úgy látják továbbá, a szocialisták és a PM politikai szimbiózisa annak köszönhető, hogy a Párbeszédnek nincs tagsága, az MSZP-nek pedig hiányzik a vezető politikusa.
A teljes szöveg itt elolvasható.