A modellváltásért felelős kormánybiztossal egyeztetett a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke. Murai László az InfoRádiónak is ismertette azokat a javaslatokat, amelyekkel biztosítottnak látják az intézmények sikeres működését.
Nagyon fontos a jogok és a magyar felsőoktatási hallgatók számára is, hogy
az államilag támogatott helyek a társadalmi mobilitást és a felsőoktatás hozzáférhetősége miatt a modellváltás után is megmaradjanak,
hangsúlyozta az elnök, megjegyezve, hogy a teljesítményalapú és rászorultsági ösztöndíjak – a lemorzsolódás csökkentése miatt – kulcsfontosságú elemei a magyar felsőoktatásnak. Valamint, ami már ugye a HÖOK-javaslatban is megjelenik, és jelenleg az állami fenntartású intézményekben megvan, az a hallgatók szerepvállalása az egyetemi döntéshozásban, vagyis a hallgatói és doktorandusz önkormányzatok szerepe a szenátusokban.
Fontosnak tartják továbbá, hogy a szenátus jogkörei közé tartozzon a rektorválasztás, a költségvetés, a szervezeti és működési szabályzat elfogadása, valamint az is, hogy
a hallgatói önkormányzatok és a hallgatók megfelelő arányban legyenek képviselve ezekben a döntéshozó szervezetekben.
A modellváltás hatásairól egyelőre korai véleményt alkotni a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke szerint. Murai László ugyanakkor fontosnak nevezte egy olyan határidő kijelölését, amely után értékelni kell az átalakítás addigi eredményeit. „Hiszen, ha csak öncélúan hozzuk őket, és nem rendelünk hozzá olyan fontos kritériumokat, amit szeretnénk a változás miatt elérni, akkor nem feltétlenül fogjuk tudni, hogy merre is tart a magyar felsőoktatás.”
Stumpf István korábban az InfoRádióban egyetértett azzal, hogy a változásban van bizonytalanság, azonban úgy látja, ha a jelenlegi struktúrában fektetik be a felsőoktatásban a részben az Európai Uniótól, részben a piacról érkező támogatásokat, akkor nem fog növekedni a versenyképesség. „Akkor ugyanúgy kifolyna a pénz, mint az elmúlt időszakban.” A modellváltást ezért
nemzetstratégiai kérdésnek tartja, és nem tette volna kockára az egész életpályáját, ha nem hinne benne.
Az elmúlt másfél–két év alapján sikeresnek tartja a Corvinus Egyetem modellváltását az intézmény oktatási rektorhelyettese. A magyarországi felsőoktatásban a Corvinus volt az első egyetem, amely állami fenntartásból egy vagyonkezelő alapítvány működtetésébe került.
„A szakfejlesztésekben és az oktatás megújításában, a kutatást támogatásában, az akadémia életpályamodellben, illetve a funkcionális szolgáltató tevékenységek megszervezésében nagyot lépünk előre" - mondta Szabó Lajos. Hozzátette, hogy strukturális változásra volt szükség a közgazdasági, üzleti és társadalomtudományi területen. Hozzátette az egyetem ugyan kevesebb, de jóval integráltabb alapképzést kínál a hallgatóknak.