Döntött az uniós bíróság a lex CEU ügyében

A luxembourgi székhelyű bíróság helyt adott az Európai Bizottság által a Magyarországgal szemben indított, kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetnek a lex CEU ügyében.

A bíróság megállapította, hogy

• Magyarország, mivel az oklevelet adó képzési tevékenységnek az Európai Gazdasági Térségen kívüli külföldi felsőoktatási intézmények által Magyarországon való gyakorlását a Magyarország és az érintett intézmény székhelye szerinti harmadik állam közötti nemzetközi szerződés fennállására vonatkozó feltételhez köti, nem teljesítette a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) keretében kötött, a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezmény alapján a nemzeti elbánás tekintetében vállalt kötelezettségeit.
• Ez a követelmény sérti az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt, a tudományos élet szabadságára, a felsőoktatási intézmények alapításának szabadságára és a vállalkozás szabadságára vonatkozó rendelkezéseket.
• Magyarország nem teljesítette a nemzeti elbánás tekintetében vállalt kötelezettségeit, továbbá a letelepedés szabadságából, a szolgáltatások szabad mozgásából, valamint a Charta már említett rendelkezéseiből eredő kötelezettségeit.

A magyar parlament 2017. április 4-én sürgősséggel fogadta el a felsőoktatási törvény módosítását, amelynek fő célja a külföldi felsőoktatási intézményekre alkalmazandó engedélyezési rendszer átdolgozása volt. Brüsszel Magyarországgal szemben kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetet nyújtott be az ügyben.

Az EU Bíróság elutasította a magyar kormány érvelését, így a hivatkozott elfogadhatatlansági okokat, és megállapította, hogy Magyarország nem bizonyította a védelemhez való jogának állítólagos megsértését. Elutasították azt is, hogy a helyzetet a WTO-n belül rendezzék.

A bíróság felhívja a figyelmet arra, hogy ha megállapítják a kötelezettségszegést, az érintett tagállamnak a lehető leghamarabb teljesítenie kell az ítéletben foglaltakat. Ha az Európai Bizottság úgy ítéli meg, hogy a tagállam nem teljesítette az ítéletben foglaltakat, újabb, pénzügyi szankciók kiszabására irányuló keresetet indíthat.

A magyar felsőoktatási törvény 2017 áprilisában elfogadott módosítása arról rendelkezik, hogy akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik. A külföldi felsőoktatási intézménynek a székhely szerinti országban működő, államilag elismert felsőoktatási intézménynek kell lennie. A folytatni kívánt képzésnek és oklevélnek államilag elismert felsőfokú fokozatot adó képzésnek kell minősülnie. Az Európai Bizottság 2017 júliusában indított kötelezettségszegéséi eljráást a törvény miatt. A CEU 2019 novemberében Bécsbe helyezte át székhelyét Budapestről. 2020 márciusában az EU Bíróságának főtanácsnoka az uniós joggal ellentétesnek ítélte a törvénymódosítást.

Hogyan tovább?

A döntés folyományaként a törvényt a magyar kormánynak módosítani kell, vagy vissza kell vonnia - mondta az InfoRádiónak Gyévai Zoltán, a Bruxinfo főszerkesztője, aki szerint az első változat valószínűbb. Az Európai Bizottság tekinti majd át, hogy Magyarország záros határidőn belül és a bíróság ítléletével összhangban módosítja-e a törvényt.

Reakciók

Az egyetem rektora, Michael Ignatieff üdvözölte a bíróság döntését. Kiemelte: nem tervezik felszámolni a bécsi kampuszt, és arról nincs döntés, hogy képzéseket költöztetnének vissza Budapestre, de ez hosszabb távon elképzelhető. Elhangzott viszont, hogy a CEU Budapesten Demokrácia Intézetet hoz majd létre, ahol a demokráciával és jogállamisággal kapcsolatos kérdéseket kutatnak majd.

A CEU-t alapító Soros György azt közölte, hogy a döntés túl későn jött.

„Az Európai Bíróság döntése, miszerint Magyarország megsérti az európai jogot, az Európai Unió alapértékeinek győzelme. A döntés túl későn jött a CEU számára. Nem térhetünk vissza Magyarországra, mert a jelenlegi törvények nem felelnek meg az akadémiai szabadság követelményeinek.”

A főpolgármester visszavárja a CEU-t

„Budapest boldogan fogadná újra a Közép-európai Egyetemet (CEU)” – írta írta Facebook-oldalán a főpolgármester az Európai Unió Bíróságának ítéletére reagálva.

„Ma az Európai Unió Bírósága megállapította, hogy a lex CEU uniós jogot sért, Európában ez egyszerűen nem fér bele. Nincsenek illúzióim azzal kapcsolatban, hogy a kormány bűnbánóan visszahívja-e a CEU-t, Budapest viszont boldogan fogadná újra az egyetemet, tanulni és tanítani vágyó polgárait” – fogalmazott Karácsony Gergely.

Mint írta, az elmúlt tíz év egyik leggyalázatosabb kormányzati döntése volt az ország nemzetközileg is legelismertebb egyetemének elüldözése. „A CEU Bécsbe költözésével az ország és Budapest is szegényebb lett, a főváros korábbi vezetése némán asszisztált ehhez. A hazug propaganda fontosabb volt a kormánynak, mint az oktatás, a tudomány szabadságának tiszteletben tartása. És így van ez sajnos azóta is, gondoljunk csak az MTA leigázására vagy a Színház és Filmművészeti Egyetem autonómiájával szembeni támadásra” – áll Karácsony Gergely bejegyzésében.