Európában elsőként Magyarországon válhat államilag elismert nyelvvizsgává a jelnyelvi vizsga, ha az Országgyűlés elfogadja a jelnyelvi törvényhez benyújtott módosító javaslatot - írta pénteki számában a Magyar Nemzet.
A Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége (Sinosz) adatai szerint évente mintegy 800-1200 fő tanul jelnyelvet, és eddig 10-en diplomáztak le jelnyelvoktatóként.
Még nincs azonban jelnyelv-szakos pedagógus, ezért nem megoldott a hallássérült és siket gyermekek oktatása. Az Oktatási Hivatal adataira hivatkozva közölték, hogy a köznevelésben jelenleg 2085 siket-nagyothalló tanuló vesz részt. Közülük 1611-en nagyothallók, több mint kétszázan siketek, a többiek esetében pedig valamilyen egyéb állapot – vakság vagy enyhe értelmi fogyatékosság – is társul a hallásprobléma mellé. A statisztikák szerint egyébként mintegy hatvanezer olyan siket és nagyothalló személy van hazánkban, aki elsődleges kommunikációként a jelnyelvet alkalmazza.
Rajtuk is segíthet a törvénymódosítás, amely egyébként létrehozná a jeltolmácsok névjegyzékét is, és a jövőben csak az oktathatna jelnyelvet tanfolyamokon, iskolákban vagy gyógypedagógiai intézményekben, aki szerepel ebben.
A parlament egyetlen jelnyelvet használó képviselője, a módosítás egyik benyújtója, Tapolczai Gergely a javaslat általános vitában hangsúlyozta azt is, hogy rendezni kellene a jelnyelvi pótlékok rendszerét, illetőleg államilag finanszírozottá kell tenni az egészségügy területén végzett tolmácsszolgáltatást is. Idén egyébként 85,6 millió forinttal támogatja az állam az országban működő 22 jelnyelvi tolmácsiroda szolgáltatásait.