Nyitókép: Pixabay

Életbiztosítási ügyben nyert az ügyészség egy biztosítóval szemben

Infostart
2020. május 7. 13:24
Nem jogszerű, hogy csak írásban lehessen bejelenteni egy biztosított elhunytát, továbbá kiderült: feleslegesen sok dokumentumot kért az adott biztosító.

Pert nyert a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség egy biztosítóval szemben; a bíróság jogerős döntése szerint tisztességtelen az életbiztosítási szerződések azon kikötése, miszerint a biztosítási eseményt, így adott esetben az elhalálozást 8 napon belül írásban be kell jelenteni a biztosítónál - közölte a főügyészség vezetője.

Medveczky Gábor közleményében azt írta: a másodfokú bíróság egyetértett az ügyészséggel abban, hogy a biztosítók nem alkalmazhatnak a bejelentéssel kapcsolatban az ügyfelek helyzetét nehezítő megkötéseket. Így

arra kötelezni a szerződőt, hogy írásban tegyen bejelentést, sérti a Polgári Törvénykönyvet.

A bíróság egyetértett az ügyészséggel abban is, hogy a biztosító által meghatározott 8 napos határidő elfogadhatatlanul rövid. Ugyancsak tisztességtelennek tartotta a bíróság azt, hogy a biztosító nem csupán a bejelentést tette kötelezővé 8 napon belül az ügyfelek számára, hanem minden általa lényegesnek tartott körülmény előadását is, és ha ezt elmulasztotta az ügyfél, a biztosító mentesült a teljesítéstől.

A főügyész rámutatott: a fellebbezési eljárásban az is tisztázódott, hogy

a megfelelően kitöltött halottvizsgálati bizonyítvány minden szükséges adatot tartalmaz,

így a biztosító által eddig kért dokumentumok egy részének, például a boncjegyzőkönyvnek, műtéti napló másolatának a biztosító által elvárt beszerzése és megküldése jogellenes. Medveczky Gábor különösen fontosnak nevezte, hogy a biztosító a teljesítéséhez csak a szükséges okiratok benyújtását írja elő.

A főügyész kitért arra is, hogy az életbiztosítási szerződéssel összefüggő kezdeti költségekről a bíróság megállapította, hogy az a fogyasztó számára ellenőrizhetetlen, áttekinthetetlen. Hozzátette: ez sérti a jóhiszeműség követelményét, mert ésszerűen nem várható el az ügyféltől, hogy általa nem azonosítható szolgáltatásért fizessen.

Egyoldalúan és indokolatlanul hátrányos a fogyasztónak, hogy a biztosító lényegében ugyanarra a tevékenységre - a szerződés megkötése, fenntartása, a szerződő fél számlájának kezelése - különböző jogcímeken szed díjat

- tette hozzá a főügyész, aki közleményében nem nevezte meg mely biztosító társasággal szemben volt pernyertes a főügyészség.