Január végén féltucatnál több kórház nem tudott gyógyszert, varrófonalat, steril anyagokat és eszközöket rendelni a betegek ellátásához – értesült a Népszava. A lap szerint a legnagyobb adós kórházak idei kerete már az év első négy hetében elfogyott, miután a kormány nem fizette ki az év végéig az adósságaikat. Az intézményvezetők nehéz helyzetbe kerültek, miután
egy vonatkozó törvény tiltja a fedezet nélküli vásárlást, egy másik azonban előírja, hogy beteg nem maradhat ellátatlanul.
A Népszava szerint több kórház útmutatásért fordult a fenntartóhoz, a Pénzügyminisztérium pedig végül a számlák zárlatát feloldotta, a fedezetlen költések gondja azonban nem oldódott meg.
Ficzere Andrea, a Kórházszövetség elnöke januárban az InfoRádiónak azt mondta: át kell alakítani a kórházak finanszírozását. „Nagyon régóta nem tervezték át és nem lett változtatva az adott beavatkozásért kifizetett összeg, ami már
régen köszönőviszonyban sincsen a valósággal
– emelte ki. Ugyanakkor szerinte azokat a tényezőket is bele kéne venni a finanszírozásba, amelyek még nincsenek benne: az árfolyamváltozás, a minimálbér, a garantált bérminimum, az áfakérdés vagy a pénzromlás.
Kovácsy Zsombor egészségügyi jogász szerint a nemcsak a finanszírozás, de az egész ellátórendszer átalakításra szorul:
a kórházak helyett az alapellátás felé kell terelni a betegeket.
„2015-ben elfogadott az Országgyűlés egy nagyon előremutató, új alapellátási törvényt, azonban a gyakorlatban még nem valósultak meg azok az elképzelések, amelyek, ha nem is az egyik pillanatról a másikra, de középtávon megerősíthetnék a valójában sokkal olcsóbb alapellátást, ami tehermentesítené a szakellátási szinteket. Vagyis akár ugyanennyi pénzből, más struktúrában, jobban tudnának működni az intézmények” – fogalmazott.
Egy tavaly év végi kormányhatározat szerint már dolgoznak a finanszírozási rendszer és az ellátási struktúra átalakításán. A határozat szerint meg kell akadályozni a kórházi adósságok újratermelődését. Varga Mihály pénzügyminiszter az Mfor.hu-nak adott interjújában azt mondta: a tartozásokhoz hozzájárul, hogy vannak érthetetlen szerződések, nem minden az üzleti szabályok betartása szerint zajlik. A tárcavezető arról is beszélt, hogy a tőkekövetelésük
20 százalékos elengedését várják a kórházi beszállítóktól.
„Az erről szóló tárgyalások sikeressége pedig befolyásolja majd a kormányt, hogy a beszerzések központosítása során melyik cégekkel tud majd hosszú távon együttműködni” – hangsúlyozta Varga Mihály. Az Orvostechnikai Szövetség főtitkára szerint ez zsarolás, nem értik, mi a baj a szerződésekkel, ha egyszer már a közbeszerzéseken rájuk bólintottak.
Rásky László a Világgazdaság szerdai számában arról is beszélt, hogy az Orvostechnikai Szövetség becslései alapján tavaly mintegy ezer kórházi beszállító nem kapta meg kifizetetlen számláinak ellenértékét. Azaz hozzávetőleg ennyien hiteleztek a magyar egészségügynek. Rásky László az áprilisban kezdődő új elszámolási évvel összefüggésben megjegyezte, az sem nullszaldóval, hanem 25-30 milliárd forint adóssággal indul majd az egészségügyi intézményeknél.
Hozzátette, hogy a kormány a 100 millió forint alatti lejárt követeléssel rendelkező cégek kifizetésére csaknem 19 milliárd forintot különített el, a 100 millió feletti tartozások pedig összességében 49 milliárd forintra rúgnak. A szövetség nem reprezentatív felmérése szerint a kifizetések elég nagy szórást mutatnak: van, aki csaknem a teljes követelését megkapta, viszont több olyan cégről is tudnak, amely a követelése 50 százalékához sem jutott hozzá