Gy. Németh Erzsébet sajnálatát fejezte ki, hogy, mint fogalmazott, a kormány szeretne beleszólni az önkormányzati fenntartású színházak életébe és az igazgatók kinevezésébe, felmentésébe. Szerinte
ezt azokra az emberekre kell bízni, akiket a lakosság egy önkormányzati választás alkalmával megválasztott,
az adott önkormányzatnak, településnek a polgármesterére, illetve képviselő-testületére. „Ehhez az államnak, a véleményem szerint, semmi köze nincsen” – fogalmazott az InfoRádiónak.
A humán területekért felelős felelős főpolgármester-helyettes szavai szerint a színháztörvény elfogadását követően „elkezdődött egy gondolkodás”, azt mérlegelve, hogy mi az az anyagi forrás, anyagi lehetőség, amit a főváros a saját színházai fenntartására tudna fordítani. Az egyeztetések elkezdődtek, jelen pillanatban a hivatalon belül zajlanak, de a későbbiekben a színházak vezetésével is tárgyalóasztalhoz fognak ülni. Ám miután a törvénymódosítást rapid módon fogadtatta el a fideszes többség az Országgyűléssel, nem volt alkalmuk látni ennek a végrehajtási utasításait, illetve a kormányrendeleteket - mutatott ár a politikus. Ezeket viszont meg kell várni, mert
a törvény egy megállapodást feltételez,
kimondva azt, hogy ha bármely önkormányzat továbbra is szeretne kormányzati finanszírozást a színházfenntartáshoz, akkor annak egy megállapodást kell kötnie a kabinettel. Ám hogy ebben a megállapodásban minek kell szerepelnie, és annak alapján minek kell történnie, az még nem ismert – magyarázta Gy. Németh Erzsébet. Hozzátette: ameddig a végrehajtási utasításokat a kormány nem dolgozza ki, addig érdemben ők sem tudnak dönteni.
A főpolgármester-helyettes azt illetően viszont nem kívánt találgatásokba és „számháborúba” bonyolódni, hogy a fővárosnak hány teátrum fenntartására lenne pénze – mint ismert, jelenleg a fővárosnak 11 saját fenntartású színháza van, és ide sorolta pluszban a Centrál Színházat is, amelynek működését néhány éve privatizálta a városvezetés.
A politikus visszautasította Gulyás Gergely kancelláriaminiszter állítását, aki a közelmúltban úgy fogalmazott, hogy nem maradhat következmények nélkül, ami a Katona József Színházban történt, így utalva a szexuális zaklatási ügyre, és hogy az igazgatónak "a haja szála sem görbült" ennek kapcsán. Gy. Németh Erzsébet szerint akárki is követ el ilyesmit,
egy zaklatási ügy teljes mértékben elfogadhatatlan, de azt is annak tartja, hogy kriminalizálva lettek a színházak.
Olvasatában Gulyás Gergelynek felelősséget kellene vállalnia a kijelentésért, mert zaklatószínházak nincsenek – ismételte meg, hozzátéve: a színházakra vonatkozó törvényjavaslat már október végén készen volt, vagyis nem ezen ügy miatt készült a módosítás.
Gy. Németh Erzsébet végezetül kiemelte: a két témát külön kell kezelni. A színházigazgató az említett sajnálatos ügyet jól kezelte, emiatt pedig „Máté Gábor a Katona József színházigazgatója marad.”