A rossz bérpolitika miatt a pedagógusuk – végzettségüktől függően – 2015 óta több millió forintot veszítettek, hangsúlyozta Szabó Zsuzsa.
"2015 januárjától 2019 decemberéig 2 millió 147 ezer az egyetemet végzett kollégáknak a vesztesége, a főiskolai végzettségű kollégáké 2 millió 40 ezer forint. De egy középkorú, Pedagógus II. fokozatba sorolt kolléga 3 millió 108 ezer forintot veszített, míg a nyugdíj előtt álló kolléga, aki mesterfokozattal rendelkezik, ő már 4,5 millió forintot veszített. Mind-mind kivették a kollégáink pénztárcájából, ami nem tisztességes, és pont ez a dühítő benne, hogy ameddig a kormány azt kommunikálja, hogy a pedagógusok folyamatosan béremelést kapnak, addig pont az ellenkezője valósul meg. És ezek az adatok nagyon tényszerűek. Mi azt mondjuk, hogy a mindenkori minimálbér legyen a vetítési alap" – fejtette ki.
Az érdekképviselet vezetője az InfoRádió Aréna című műsorában kiemelte, az elmúlt években bekövetkezett béremelést is elaprózva kapták meg a pedagógusok.
"Az egy béremelést 5 részre bontva kapták meg a pedagógusok, és pont ez volt az, ami félrevezette a társadalmat.
Mert nem folyamatos béremelést kaptak, hanem azt az egyet osztották öt részre. Ráadásul az ötödik emelést minőségi munkára lehetett differenciálni, és bizonyos intézményvezetők ezzel a lehetőséggel bizony éltek is, ami ellen mi keményen tiltakoztunk – húzta alá. – Azt mondtuk, hogy igenis, a minőségi munkát el kell ismerni, ehhez mi nagyon ragaszkodunk, de nem úgy, hogy elvesszük abból a béremelésből, amely egy egység."
Szabó Zsuzsa a pályakezdők támogatásáról is beszélt.
"Küzdöttünk a pályakezdő fiataloknak a támogatásáért, mert azon túl, hogy emelni kell a bérüket, mindenképpen szükségesnek tartotta a szakszervezetünk, hogy még kapjanak az életkezdéshez valamiféle támogatást, amelyet szabadon felhasználhatnak. Akár a lakhatásra, akár utazásra, akár pedig a szakmai fejlesztésükre" – sorolta.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke hozzátette, a környező országokban, a többi között Romániában átlagosan 30 ezer forinttal keresnek többet a pedagógusok, és 4-5 órával kevesebbet dolgoznak.
Szabó Zsuzsa az Arénában arról is beszélt, hogy
a tanárok körülményeinek és béreinek javítása érdekében folyamatos tárgyalásokra van szükség a kormány és az érdekképviseletek között.
"Rengeteg eszköz áll a rendelkezésünkre ahhoz, hogy a tárgyalóasztalon túl, valamilyen módon kikényszerítsük azt a mindenkori kormányból, ami a pedagógusok által számunkra meghatározott követelésük. Problémát megoldani nem lehet, hogyha nem beszélünk egymással. Mindenképpen szükséges továbbra is tárgyalóasztal mellett maradni, mert problémát csak úgy lehet megoldani, hogyha szemben ülve egymással ütköztetjük a véleményt" – ismételte meg.
Az érdekképviselet vezetője kitért arra is, hogy a tárgyalások közben a
nyomásgyakorlásra is készülnek a pedagógusok.
Elmondása szerint akciójaik kezdetén olyasfajta számszerűsített adatokat hoznak nyilvánosságra és kommunikálnak, amelyeket a bérnyomásmérő, illetve a munkaterhelési kérdőívükből nyertek ki. Azonban, "hogyha alulról mondják a kollégáink, hogy »no, akkor eddig volt, és ne tovább«, akkor azt gondolom, nem lesz kérdés, hogy mennyien fognak részt venni egy megszervezett bármilyen akción" – tette hozzá.
Szabó Zsuzsa kiemelte, hogy a versenyszféra sokkal jobb lehetőségeket kínál a pedagógusok számára, ezért sokan hagyják el a tanári pályájukat.
A szakember égetőnek nevezte a pedagóguspálya presztízsének javítását, amelyhez elengedhetetlennek tartja a béremelést, az óraszám- és munkatehercsökkentést, vagy épp a pályakezdők és oktatássegítők támogatását.
Kiváltképp azért, mutatott rá, mert a pályára kerülők két év alatt megfeleződnek, miközben – számításaik szerint – az elkövetkezendő 15 évben 60-70 ezer pedagógus fog nyugdíjba menni
A szakszervezet elnöke hozzátette: a felvételi mellé kötelezővé tett nyelvvizsga a tanári szakra jelentkezők helyzetét jelentősen nehezíti.