Az S. Levente által elkövetett cselekményt a büntetőjog több ember sérelmére elkövetett emberölésnek nevezi, ami az emberölés minősített esete. Az ilyen ügyekben, ha az elkövető életben marad, életfogytig tartó szabadságvesztés is kiszabható – ismertette az InfoRádiónak az Országos Kriminológiai Intézet osztályvezetője.
Amennyiben az elkövető nem a tette következmények súlyától roppan össze, és követ el öngyilkosságot, hanem előre elhatározza, hogy véget vet az életének, akkor kriminológiailag a cselekedet kiterjesztett öngyilkosságnak minősül.
Ezt persze sok esetben nehéz utólag megállapítani, jegyezte meg Nagy László Tibor.
Az ilyen és hasonló ügyekben az elkövetőt alapvetően kétfajta motiváció hajthatja: az egyik a bosszúállás, amikor meg akarja büntetni azt, aki őt megbántotta, megalázta, akiről úgy gondolja, hogy tönkretette az életét, és ilyenkor akár a gyerekeiket is megölheti - magyarázta a kriminológus. Illetve olyan esetek is elfordulnak, bármennyire is furcsa, hogy
az elkövető részéről egyfajta altruista, óvó attitűd merül föl,
és, hogyha úgy érzi, összeomlott az élete, és el kell hagynia azt, akkor közeli szeretteit is magával viszi, hogy őket se érje többé szenvedés.
Az, hogy a kutyáját is kivégezte a Rózsadombi tragédia előtt az apa, arra magyarázat lehet, hogy az állatot is szerette, és nem akarta, hogy egyedül maradjon, azonban, miután az ügy vizsgálata még folyamatban van, ez csupán feltételezés, tette hozzá a szakértő.
A konkrét ügyben, ahogy majd minden agresszív cselekmény esetében, az elkövető személyiségében kell keresni a kiváltó okot. Rendszerint kimutatható a személyiségzavar, az indulatkezelés hiánya, bizonyos esetekben az elmebetegségre utaló jelek megléte, ahogyan a skizofrénia is az elkövetőknél, magyarázta a kriminológus.
Természetesen mindenkinek az életben előfordulnak nehézségek, konfliktusszituációk, akár krízishelyzetek.
"Dühkitörésre bármelyikünk hajlamos lehet, emberölésre azonban szerencsére nem.
Az emberölés elkövetőinek az agressziókezelés, az indulatkezelés hiánya okozhat olyan torz személyiséget, amely szörnyű cselekedetekre vezérelhetik" - tette hozzá Nagy László Tibor.
Az ilyen embereknél a jobbik eset, hogyha lehetőségük van kitárulkozni, és más módon levezetni a bennük rejlő feszültséget, akár szakember segítségével. Az indulatkezelés megfelelő módjának kialakítását azonban a kriminológus szerint már óvodás korban el kellene kezdeni.
A falakon nem lehet átlátni
Bizonyos esetekben vannak látható, hallható előjelek, sokszor azonban ezeket nem észleli a külvilág. Miután nem mindenki extrovertált, nem mindenki kiabál, és hozza így a külvilág tudomására a problémáit, azok, akik nem látnak be a falak mögé, úgy érzékelhetik, hogy nincs különösebb probléma az adott családnál, és csak a tragikus eseményt követően döbbennek meg.
A legfontosabb minden lelki probléma esetén az, hogy a krízishelyzetben lévő személy a gondot valakivel meg tudja osztani, hangsúlyozta a szakértő. Ne zárkózzon magába, hogy
ne jusson oda, hogy már csak egy szörnyű cselekedetben lássa a kiutat.
"Bármilyen verbális megoldás mindig jobb" – emelte ki. Nagy László Tibor végezetül azt is megjegyezte, az ilyen és hasonló cselekedetek nem köthetők ahhoz, hogy valaki milyen anyagi helyzetben van, hiszen a lelki egészség, illetve annak hiánya bármely családnál előfordulhat.
Az Országos Kriminológiai Intézet néhány évvel ezelőtt készül felméréséből az derül ki, hogy a több ember sérelmére elkövetett emberölések 4,3 százaléka esik a kiterjesztett öngyilkosságok körébe.