Hat megyei közgyűlés létszáma változik meg az őszi önkormányzati választás után: a Pest megyeié eggyel nő, Bács-Kiskun, Baranya, Békés, Jász-Nagykun-Szolnok és Somogy megye közgyűlésének létszáma viszont eggyel csökken a lakosság számának változása miatt.
A nem megyei jogú városban élők megyei önkormányzati képviselőket is választanak az október 13-ai önkormányzati választáson, az úgynevezett megyei listán. A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény alapján a megyei közgyűlés tagjainak számát a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának évében, a január 1-jei lakosságszám alapján kell meghatározni.
A megyei közgyűlés tagjainak számát a megye lakosságszáma alapján kell meghatározni úgy, hogy 400 ezer lakosig minden 20 ezer lakos után egy képviselő (de legalább 15), 700 ezer lakosig 20 képviselő és a 400 ezret meghaladó minden további 30 ezer lakos után egy képviselő, 700 ezer lakos fölött 30 képviselő, és a 700 ezret meghaladó minden további 40 ezer lakos után egy képviselő választható.
A területi választási irodák vezetői - a megyei főjegyzők - a Belügyminisztérium által közölt adatok alapján az év elején megállapították a közgyűlési képviselők számát.
A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint egyedül Pest megye közgyűlésének létszáma nő az őszi választás után:
míg 2014-ben 43, idén már 44 képviselőből fog állni a testület,
mivel 2019. január 1-jén 1 293 043 volt a megye lakosainak száma.
Öt olyan megyei közgyűlés van, ahol a lakosságszám csökkenése miatt eggyel csökken a megválasztható képviselők száma:
- Bács-Kiskun megyében 24 helyett 23,
- Baranya megyében 19 helyett 18,
- Békésben 18 helyett 17,
- Jász-Nagykun-Szolnok megyében 19 helyett 18,
- Somogy megyében 16 helyett 15 tagú
lesz a testület.
Nem változik a megválasztható képviselők száma Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (29), Budapesten (33), Csongrád megyében (20), Fejér megyében (20), Győr-Moson-Sopron megyében (21), Hajdú-Bihar megyében (24), Heves megyében (15), Komárom-Esztergom megyében (15), Nógrád megyében (15), Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (25), Tolna megyében (15), Vas megyében (15), Veszprém megyében (17) és Zala megyében (15).
Települési változások
Négy település választói nem abban a választási rendszerben szavaznak az őszi önkormányzati választáson, mint öt éve: a lakosságszám módosulása miatt ugyanis megváltozott a választás rendszere Siklóson, Edelényben, Diósdon és Halásztelken.
A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény szerint más rendszerben szavaznak azok, akik tízezer vagy annál kevesebb lakosú településen élnek, mint a tízezernél több lakosú településen élők.
A tízezer vagy annál kevesebb lakosú településen a helyi önkormányzati képviselőket a település választópolgárai egyéni listás választási rendszerben választják meg, amelyben a település egy választókerületet alkot. A választónak annyi szavazata van, ahány tagú a képviselő-testület; a képviselők száma száz lakosig kettő, ezer lakosig négy, 5 ezer lakosig hat, 10 ezer lakosig nyolc.
A tízezernél több lakosú településen és a fővárosi kerületekben a képviselők vegyes választási rendszerben - egyéni választókerületben és kompenzációs listán - jutnak mandátumhoz: 25 ezer lakosig 8 egyéni választókerületi és 3 kompenzációs listás mandátum, 50 ezer lakosig tíz egyéni választókerületi és 4 kompenzációs, 75 ezer lakosig 12 egyéni és 5 kompenzációs, 100 ezer lakosig 14 egyéni és 6 kompenzációs listás mandátum jár. Minden további tízezer lakos után eggyel nő az egyéni választókerületben szerezhető mandátumok száma, és minden további 25 ezer lakos után eggyel a kompenzációs listán választott képviselők száma. (A választók a kompenzációs listára nem szavaznak, a kompenzációs mandátumokat az úgynevezett töredékszavazatok, vagyis az egyéni választókerületben nem hasznosult voksok alapján osztják szét a pártok között).
A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény alapján a települési önkormányzati képviselő-testület tagjainak számát a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának évében, a január 1-jei lakosságszám alapján kell meghatározni. A jegyzők ezt mindenhol meg is határozták.
A Baranya megyei Siklóson és a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Edelényben 2014-ben még vegyes választási rendszerben választották a képviselőket, ősszel azonban már egyéni listán fogják, mivel a települések lakosainak száma tízezer alá csökkent: 2019. január elsején Siklóson 9730-an, Edelényben 9864-en éltek. A változás érinti a képviselők számát is: Siklóson és Edelényben 11 helyett 8 tagú lesz az ősszel megválasztandó testület.
Ugyanakkor két településen - a Pest megye Diósdon és Halásztelken - 10 ezer fölé nőtt a lakosok száma. Halásztelken 11 183-an, Diósdon 10 603-an éltek január 1-jén, így ott egyéni lista helyett már vegyes választási rendszerben bonyolítják le a voksolást. Diósdon és Halásztelken 8 helyett 11 tagú lesz a képviselő-testület.